2 Peter 2

Hungarian Bible (BDUZ) 1951 - Hungarian Bekes — Dalos NT

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →

1A hamis tanítók sorsa. Akadtak azonban a nép között hamis próféták is, amint közöttetek is lesznek tévtanítók, akik kárhozatos eretnekségeket terjesztenek, megváltó Urukat megtagadják és gyors pusztulást zúdítanak magukra.

2Számosan szegődnek társukul a kicsapongásban, és miattuk becsmérlik majd az igaz utat.

3Kapzsiságukban hízelgő szavakkal ki is fosztanak majd titeket. De régóta készen áll már számukra az ítélet: kárhoztatásuk nem alszik el.

4Hiszen a vétkes angyaloknak sem kegyelmezett Isten, hanem sötét alvilági mélységekbe taszította őket, hogy őrizetben maradjanak az ítéletig.

5Nem kegyelmezett a régmúlt világnak sem, hanem csak Noét, az igazság hírnökét mentette meg hetedmagával, amikor az istentelenek világára zúdította a vízözönt.

6A szodomaiak és gomorraiak városát is elhamvasztotta és végpusztulással büntette, intő például azok számára, akik a jövőben gonoszat tesznek.

7De az igaz Lótot, akit a zabolátlan kicsapongók életmódja meggyötört, kimentette.

8Az igaz ugyanis közöttük lakott, látta és hallotta őket, és jámbor lelkét napról - napra gyötörték gaztetteik.

9Bizony ki tudja ragadni az Úr az istenfélőket a kísértésből, a gonoszakat viszont kínok közt tartja meg az ítélet napjára,

10elsősorban azokat, akik tisztátalan testi vágyba merülve élnek és a felsőbbséget megvetik. Vakmerők és önhittek ők, akik nem átallják a magasztos lényeket káromolni,

11noha az erőben és hatalomban kiválóbb angyalok nem hoznak ellenük az Úr előtt kárhoztató ítéletet.

12Ezek azonban, akárcsak a természettől elfogásra és levágásra szánt állatok, azt káromolják, amit nem ismernek. El is pusztulnak majd, éppúgy mint azok, és megkapják gonoszságuk jutalmát.

13Élvezetnek tartják a mindennapos mulatozást: gyönyörökben szétfolyó piszok - és szennyfoltok, amikor veletek lakmároznak.

14Szemük házasságtörő vággyal teli, és éhes a bűnre. Az ingatag lelkeket megtévesztik. Szívük kapzsiságra szokott. Az átok fiai ők!

15Elhagyták az egyenes utat és eltévedtek. Bozor fiának, Bálámnak útját járják, aki igazságtalan bérre áhítozott, de meglakolt vétkéért.

16A néma igavonó állat ugyanis emberi hangot hallatott és rosszallta a próféta istentelen viselkedését.

17Elapadt források ők, vihartól hajszolt fellegek, akikre a sötét alvilág vár.

18Hívsággal teli szavakat hangoztatva buja testi kívánságokra ingerlik azokat, akik csak a minap szabadultak ki a tévelygők közül.

19Szabadságot ígérnek nekik, maguk meg a romlottság rabjai. Annak rabja ugyanis mindenki, aki őt legyőzte.

20Kijutottak ugyan a világ posványából, amikor Urunkat és Üdvözítőnket, Jézus Krisztust megismerték, de aztán újra elmerültek benne és hatalmába kerültek, úgyhogy utóbbi soruk rosszabb a korábbinál.

21Jobb lett volna nekik, ha meg sem ismerik az igazság útját, mint hogy annak megismerése után eltérjenek a nekik adott szent törvénytől.

22Találóan áll rájuk a közmondás: „Visszatér az eb ahhoz, amit kihányt”, meg ez: „A megfürdött sertés pocsolyában hempereg.”

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →