bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (BUZ) 1967 - Dr. Budai Gergely Ujszovetseg forditasa
/
John 11
John 11
Hungarian Bible (BUZ) 1967 - Dr. Budai Gergely Ujszovetseg forditasa
← Chapter 10
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 12 →
1
JÉZUS FELTÁMASZTJA LÁZÁRT Egy Lázár nevű ember megbetegedett; Béthániában lakott, Máriának és nénjének Mártának falujában.
2
Ez a Mária volt az, aki az Urat illatos olajjal megkente, és a lábát hajával törölte meg; ennek testvére volt Lázár, aki beteg lett.
3
Azért Lázár nénjei elküldtek valakit Jézushoz, és azt üzenték: Uram, (barátod) akit szeretsz, beteg.
4
Jézus amikor ezt meghallotta, így szólt: Ez a betegség nem végződik halállal, hanem az Isten dicsőségére szolgál, hogy e betegség által az Isten fia dicsőíttessék.
5
Jézus szerette Mártát és ennek húgát és Lázárt.
6
Mégis amint meghallotta, hogy Lázár beteg, még két napig azon a helyen maradt, ahol volt.
7
De azután azt mondta tanítványainak: Menjünk el ismét Júdeába.
8
A tanítványok így szóltak néki: Mester, a zsidók mostanában szándékoztak téged ott megkövezni, és te ismét odamégy?
9
Jézus így felelt: Nem tizenkét órája van-é a napnak? Ha valaki nappal jár, semmibe nem ütközik bele, mert látja ennek a világnak világosságát (a napfényt);
10
de ha valaki éjjel jár, beleütközik valamibe, mert akkor nincsen világosság.
11
Ezeket mondta, és azután így szólt nékik: Lázár a mi barátunk elaludt; de elmegyek, hogy őt fölébresszem.
12
A tanítványai azért így szóltak: Uram, ha elaludt, meg fog gyógyulni.
13
Jézus ugyan arról szólt, hogy Lázár meghalt; de a tanítványok azt gondolták, hogy pihentető alvásról beszél.
14
Azért hát Jézus világosan megmondta nékik: Lázár meghalt,
15
és én tekintettel tireátok: örülök, hogy nem voltam ott; a ti hitetek növelése végett történt ez. (Lk 17:5) De menjünk el őhozzá!
16
Tamás - ez a név azt jelenti, hogy Iker, -így szólt tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy Ővele együtt meghaljunk.
17
Amikor aztán Jézus Béthániába érkezett, megtudta, hogy Lázár már négy nap óta a sírban feküdt.
18
Mivel pedig Béthánia közel volt Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt stádiom-nyira (kb. három kilométernyire),
19
a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket, mert testvérük halála miatt bánkódtak.
20
Amint Márta meghallotta, hogy Jézus közeledik, elébe ment; Mária pedig otthon maradt.
21
Márta akkor azt mondta Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg az én testvérem;
22
de még most is tudom, hogy amit csak kérsz az Istentől, megadja néked az Isten.
23
Jézus így felelt néki: Fel fog támadni a te testvéred.
24
Márta azt mondta néki: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, a végső napon.
25
Jézus így szólt: Én vagyok a feltámadás és én vagyok az élet; aki hisz énbennem, ha meghal is, élni fog;
26
és mindenki, aki él és hisz énbennem, soha de soha nem hal meg; hiszed-é ezt?
27
Márta így felelt: Igenis Uram; én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kellett jönnie e világra.
28
És amint ezeket mondta, elment és titkon szólította húgát, Máriát: A Mester itt van és hív téged.
29
Mária mihelyt ezt hallotta, gyorsan fölkelt és Őhozzá sietett.
30
Jézus ugyanis nem ment be a faluba, hanem még azon a helyen volt, ahol Márta találkozott vele.
31
A zsidók azért, akik a házban voltak és vigasztalták Máriát, látván, hogy ő gyorsan fölkelt és kiment, követték őt, mert azt gondolták, hogy a sírhoz megy, hogy ott sírjon.
32
Mária amint odaérkezett, ahol Jézus volt, meglátván őt, lába elé borult, és így szólt néki: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
33
Jézus amint látta, hogy Mária sír, és az ővele érkezett zsidók is sírnak, lelkében felháborodott és megrendült,
34
és azt mondta: Hová helyeztétek őt? így feleltek néki: Jöjj és lásd meg.
35
Jézus sírva fakadt.
36
Akkor így szóltak a zsidók: íme, milyen nagyon szerette őt.
37
Közülük némelyek azt mondták: Ez, aki a vaknak szemét 251 Jn 11:38-52 megnyitotta, nem tehette volna meg, hogy Lázár ne haljon meg?
38
Jézus ismét felháborodván magában odalépett a sírhoz; az egy barlang volt, és egy kő zárta el a bejárást.
39
Jézus így szólt: Vegyétek el onnan a követ. Akkor Márta, a halottnak nénje azt mondta: Uram, már szaga van; mert negyedik napja, hogy halott.
40
Jézus így szólt néki: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?
41
Elvették hát onnan a követ. Jézus pedig föltekintett az égre, és ezt mondta: Atyám hálát adok néked, hogy meghallgattál engemet.
42
Én tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz engemet; de a körülálló sokaság miatt mondtam a hálaadást, hogy higgyék, hogy te küldtél engemet.
43
És ezeket mondván, hangosan felkiáltott: Lázár, jöjj ki!
44
És a halott kilépett a sírból úgy, amint keze és lába kötelékekbe volt pólyálva, és arca kendővel letakarva. Akkor Jézus azt mondta nékik: Vegyétek le róla a kötelékeket és engedjétek, hogy elmenjen.
45
A NAGYTANÁCS JÉZUS MEGÖLÉSÉT TERVEZI (Mt 26:1-;; Mk 14:1-2; Lk 22:1-2) Akkor sokan ama zsidók közül, akik Máriához mentek és látták, amit Jézus cselekedett, Őbenne hívőkké lettek;
46
közülük némelyek azonban elmentek a farizeusokhoz, és elmondták nékik, amit Jézus cselekedett.
47
Azért a főpapok és a farizeusok összehívták a nagytanácsot és így szóltak: Most mit teszünk, tekintve, hogy ez az ember sok égi jelt tészen?
48
Ha megengedjük, hogy tovább így munkálkodjék, mindenki hinni fog Őbenne, és eljönnek majd a rómaiak, és elveszik tőlünk (elpusztítják) mind a templomunkat mind a mi nemzetünket.
49
Egyikük azonban, Kajaphász, aki főpap volt abban az esztendőben, azt mondta nékik: Ti nem tudtok semmit,
50
és nem gondoltok arra: Jobb néktek, hogy egy ember haljon meg a népért, és ne az egész nemzet vesszen el.
51
Ezt pedig nem a maga lelkének indításából mondta, hanem azért, mert abban az esztendőben ő volt a főpap, és mint ilyen megjövendölte, hogy Jézusnak meg kell halnia a népért;
52
de nemcsak ezért a népért, hanem azért is, hogy egybegyűjtse Istennek a pogányok közt szétszórt gyermekeit.
53
Attól a naptól fogva azért arról tanácskoztak, hogyan öljék meg Őt.
54
Jézus azért többé már nem járt nyilvánosan a zsidók közt, hanem elment onnan vidékre, közel a pusztasághoz egy Ephraim nevű városba, és ott maradt tanítványaival együtt.
55
Közel volt már a zsidók húsvétja, és húsvét előtt a vidékről sokan fölmentek Jeruzsálembe, hogy megtisztuljanak.
56
Ott keresték Jézust, és a templomban álldogálván beszélgettek egymással: Mit gondoltok? Úgye nem jön fel az ünnepre?
57
A főpapok és a farizeusok pedig parancsolatot adtak, hogy ha valaki megtudja, hogy hol van, jelentse, hogy elfoghassák.
← Chapter 10
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 12 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21