Revelation 5

Hungarian Bible (BUZ) 1967 - Dr. Budai Gergely Ujszovetseg forditasa

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →

1A BÁRÁNY A HÉTPECSÉTES KÖNYVVEL A királyi széken ülőnek (Istennek) jobbjában megláttam: egy könyvtekercset, amely belül és a hátsó lapján is tele volt írva, és hét pecséttel volt lepecsételve (vagyis le volt zárva).

2És láttam egy erős angyalt (rendkívül nagy méltóságú angyalt), aki erős (az egész világra elható) hangon azt kiáltotta: Kicsoda méltó, hogy felnyissa a könyvtekercset és feltörje annak pecsétjeit?

3De sem az égben (az angyalok közül), sem a földön (az emberek közül), sem a föld alatt (a halottak vagy démonok közül) senki sem tudta a könyvet kinyitni, sem abba beletekinteni.

4Én pedig nagyon sírtam, mert senki sem találtatott méltónak arra, hogy kinyissa a könyvet, sem arra, hogy abba beletekintsen.

5A vének közül azonban az egyik így szólt nékem: Ne sírj; íme, a Júda törzséből való oroszlán, a Dávid gyökere győzedelmeskedett (megváltó munkája által az Isten ellenségein), és azért ki tudja nyitni a könyvtekercset és annak hét pecsétjét.

6Akkor a királyi szék és a négy mennyei lény közt és a vének közt (az eddig említetteknek, azaz a mennyei állam udvarnépének közepén) egy Bárányt láttam meg; úgy állt ott, mint valami megölt, s hét szarva és hét szeme volt (ez annak a jele, hogy nem védtelen, hanem hatalmas, harcra kész, erős és-mindentudó), azok az Istennek hét lelke, és azok ki vannak küldve az egész földre.

7És a Bárány odament, és a királyi széken ülőnek (Istennek) jobb kezéből a könyvtekercset magához vette.

8És amikor a Bárány kezébe vette a könyvtekercset, leborult őelőtte a négy mennyei lény és a huszonnégy vén; mindegyik vénnek kezében hárfa volt és arany csésze telve füstölőszerrel: ez a szentek imádsága. (Ugyanis azért, mert a Bárány kezébe vette az emberiség sorsát, méltán kelt hálaadó ének a mennyei seregeknek és a földön élő keresztyén egyháznak illetve egyháztagoknak ajkán, és mind ezeknek imádságát a mennyei szentély papjai viszik Isten elé.)

9És új éneket énekeltek (a megváltottak nevében, magasztalásául a Bárány győzelmének), mondván: Méltó vagy arra, hogy kezedbe vedd a könyvtekercset, és felbontsd annak pecsétjeit, mert megölettél (mint áldozat a megváltottakért), és a te véreden embereket vásároltál az Istennek tulajdonául minden törzsből és nyelvből és népből és nemzetből,

10és őket (mint az egyház megváltott tagjait) a mi Istenünknek királyaivá és papjaivá tetted, és ők uralkodnak majd a földön.

11És láttam, és hallottam sok angyal hangját, akik a királyi szék, a négy mennyei lény és a vének körül voltak (azaz a négy mennyei lénynek és a véneknek énekére felelt az angyalok kara), és a számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt.

12Azok erős hangon azt mondták: Méltó a megölt Bárány arra, hogy hatalmat, gazdagságot, bölcsességet, erőt, tisztességet, dicsőséget és dicséretet kapjon (mert ez illik az Ő isteni méltóságához).

13És minden teremtmény, amely az égben és a földön és a föld alatt és a tengeren van, és mind az, ami azokban van, hallottam, hogy ezt mondta (vagyis felzendült még egy harmadik dicsőítő ének is; egy még nagyobb sokaság: az egész teremtett világ magasztalta a Bárányt): A királyi széken ülőnek és a Báránynak dicséret, tisztesség, dicsőség és erő örökkön-örökké.

14(Amint ez a harmadik ének elhangzott, a királyi szék közelében felhangzott az énekeket megerősítő Ámen.) A négy mennyei lény pedig azt mondta: Ámen! És a vének leborultak és imádták (a királyi széken ülőt és a Bárányt).

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →