bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian CSIA
/
2 Corinthians 3
2 Corinthians 3
Hungarian CSIA
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 4 →
1
Újra ajánlgatni kezdjük magunkat? Vagy talán ajánlólevelekre van szükségünk hozzátok vagy tőletek, mint ahogy némelyeknek szükségük van ilyesmire.
2
A mi levelünk ti vagytok saját szívünkbe írva, melyet minden ember ismer és olvas,
3
nyilvánvalóvá lévén, hogy a Krisztus levele vagytok a mi szolgálatunkkal, nem tintával, hanem élő Isten Szellemével írva, nem kőtáblákra, hanem hússzív táblákra.
4
Ekkora bizalmunk a Krisztus által van Isten irányában.
5
Nem mintha a magunk rátermettsége alapján ébredhetnének ilyen gondolataink, ellenkezőleg a mi rátermettségünk Istentől való,
6
aki bennünket elégségeseknek talált arra, hogy új szövetségnek, nem betűnek, hanem szellemnek kiszolgálóivá legyünk, hiszen a betű megöl, a szellem ellenben megelevenít.
7
Ha pedig a halál szolgálatát, melyet betűkkel kövekbe véstek, dicsőség vette körül, úgyhogy arcának elmúló dicsősége miatt Izráel fiai nem tudtak merőn Mózes arcába nézni,
8
mennyivel inkább dicsőség övezi a Szellem szolgálatát.
9
Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőség, mennyivel gazdagabb dicsőségben az igazságosság szolgálata.
10
Mert hiszen e szempontból nem is lehet dicsőíteni a megdicsőültet az őt felülhaladó dicsőség miatt.
11
Mert ha az elvesző dicsőségen át jő, mennyivel több dicsőség veszi körül a megmaradót.
12
Ily nagy reménység birtokában nagy szabadsággal élünk,
13
nem úgy, mint Mózes, aki lepelt borított arcára, hogy Izráel fiai az elmúló dicsőségnek még a végére se tekinthessenek.
14
De bele is kövesedtek gondolkodásukba. Mert az ószövetség olvasásakor a mai napig rajtuk van a lepel, s nem hull le róluk, mert csak a Krisztusban veszti hatályát.
15
Sőt a mai napig, valahányszor csak Mózest olvassák, lepel van a szívükön.
16
De amikor megtér valamelyikük az Úrhoz, lehull körüle a lepel.
17
Az Úr a Szellem, s ahol az Úr Szelleme, ott szabadság van.
18
Mi pedig mindannyian, míg felfedett arccal visszatükrözzük az Úr dicsőségét, dicsőségről dicsőségre átváltozunk úgy, ahogy az Úr Szelleme hat.
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 4 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13