2 Peter 1

Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása

Jump to: Chapter 2 →

1Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, akik velünk egyenlő drága hitet nyertek, a mi Istenünknek és megtartónknak, Jézus Krisztusnak igazságában:

2kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen, az Istennek és a mi Urunknak, Jézusnak megismerésében.

3Az ő isteni hatalma mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és erejével elhívott,

4amelyek által ama becses és igen nagy ígéretekkel ajándékozott meg minket, hogy ezek által isteni természet részeseivé legyetek, kimenekülve a romlottságból, amely a bűnös vágy által uralkodik e világon.

5Ugyanazért pedig ti is teljes igyekezettel arra törekedjetek, hogy hitetekben mutassátok meg az erényt, az erényben az ismeretet,

6az ismeretben az önmegtartóztatást, az önmegtartóztatásban az állhatatosságot, az állhatatosságban a kegyességet,

7a kegyességben az atyafiakhoz hajló szívet, az atyafiakhoz hajló szívben a szeretetet.

8Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, sem resteknek, sem gyümölcsteleneknek nem bizonyultok a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére.

9Mert akiben ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó és megfeledkezik régi bűneiből való megtisztulásáról.

10Ennél fogva, atyámfiai, igyekezzetek a ti elhivatástokat és kiválasztatástokat minél inkább erőssé tenni, mert ha ezeket cselekszitek, soha meg nem botlotok.

11így ugyanis bőséggel elnyeritek majd a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetelt.

12Ezért mindenkor emlékeztetni foglak titeket ezekre, noha tudjátok ezeket és szilárdan álltok az igazság birtokában.

13Helyesnek tartom pedig, amíg a testem sátorában vagyok, hogy emlékeztetés által felébresszelek titeket,

14mint aki tudom, hogy hamar leteszem testem sátorát, amint a mi Urunk Jézus Krisztus is kijelentette nekem.

15Igyekezem pedig, hogy ti holtom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről.

16Mert nem kieszelt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét, hanem mint akik szemünkkel láttuk az ő isteni fenségét.

17Mert mikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert és hozzá a fenséges dicsőségnek ilyen szózata jutott el: Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm —

18mi hallottuk ezt az égből jövő szózatot, amikor együtt voltunk vele a szent hegyen, —

19és így annál bizonyosabb nálunk a prófétai beszéd, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg felvirrad a nappal és a hajnalcsillag felkel szívetekben.

20Gondoljátok meg mindenek előtt, hogy az írásnak egyetlen próféciája sem oldható meg a magunk magyarázatával,

21mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szentlélektől indíttatva szóltak az Isten szent emberei.

Jump to: Chapter 2 →