Micah 2

Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →

1Ó ti, akik ágyatokban gonoszságot terveztek, gaztetteket forgattok a fejetekben éjjelente, s mihelyt megvirrad, véghez is viszitek, mert van hatalmatok rá!

2Megkívánjátok a szomszéd földjét, és el is veszitek tőle, vagy a házát, és meg is szerzitek, nyomorgatjátok a gazdát és a családját, kiforgatjátok vagyonából az embert, megfosztjátok örökségétől.

3Ezért azt üzeni nektek az Örökkévaló: „Nézzétek, most én is rosszat tervezek e nemzetség ellen, amelyet el nem kerülhettek! Ne hordjátok fenn az orrotokat, mert most valóban rátok zúdul a veszedelem!

4Akkor majd rólatok vesznek példázatot, és jajgatva éneklik ezt a siratóéneket: »Végünk van, jaj, végünk van! Egészen tönkrementünk! Népünk örökségét elvette tőlünk az Örökkévaló, és másnak adta. Földünket idegenek osztják föl maguk között.«

5Bizony, mikor eljön az ideje, hogy az Örökkévaló népe a saját földjét visszakapja, nektek már nem lesz utódotok, akinek kimérhetnék örökségét Izráel közösségében!”

6Azt mondjátok nekem: „Ne prófétálj ilyeneket! Ne prófétálj közelgő veszedelemről! Nem történhet ilyen szégyen velünk!”

7Vajon Isten elítélte Jákób családját? Ilyen türelmetlen az Örökkévaló? Ilyenek az ő tettei? Vajon nem hasznára vannak-e szavaim annak, aki igazságosan él?

8De ti úgy támadtok népemre, mint az ellenség! Letépitek a ruhát a békés járókelőről,

9népem asszonyait kiűzitek boldog otthonaikból, gyermekeiktől elraboljátok áldásomat!

10Ezért hát keljetek föl, messzire kell mennetek, nincs ezen a földön maradásotok! Bűneitek tisztátalanná tették e földet, és rettenetes pusztulást hoznak rá!

11Bezzeg, ha egy hazug szélhámos prédikálna e népnek borról és részegítő italról, azt elfogadnák prófétának, az tetszene nekik!

12„Mégis összegyűjtelek, Jákób népe, biztosan egybegyűjtelek! Izráel maradékát mindenestül összegyűjtöm én! Összeterelem őket, mint juhokat a karámba, mint nyájamat a legelőn. Zajongva nyüzsög majd a sokaság: az emberek nyája.

13Előttük megy föl, aki utat tör, követi a nyáj tolongva, s kitódulnak a kapun a szabadba. Királyuk megy a nyáj előtt, élükön maga az Örökkévaló.”

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →