Jonah 2

Hungarian (Karoli Bible 1908)

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →

1Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.

2És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.

3És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték [és] meghallád az én szómat.

4Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!

5És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!

6Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.

7A hegyek alapjáig sülyedtem alá; [bezáródtak] a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!

8Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.

9A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;

10De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás. [ (Jonah 2:11) És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra. ]

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →