bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
1 Chronicles 16
1 Chronicles 16
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 15
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 17 →
1
És mikor bevitték az Isten ládáját és felállították azt a sátor közepén, melyet Dávid vonatott fel neki; akkor égő áldozatokat és visszafizetési áldozatokat mutattak be az Isten előtt.
2
Mikor pedig elvégezte Dávid az égő áldozatok és visszafizetési áldozatok bemutatását; megáldotta a népet az Úr nevében.
3
Aztán osztott az egész Izráel népének férfitól asszonyig: kinek-kinek egy egész kenyeret, egy pohár bort és egy kalácsot.
4
Azután rendelt az Úr ládája elé a léviták közül szolgálattevőket, hogy hirdessék, vallást tegyenek róla és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.
5
Ászáfot, a főt, utána Zekarját másodiknak; aztán Jeiélt, Semirámótot, Jehiélt, Mattitját, Eliábot, Benáját, Obed-Edomot zeneszerszámokkal, kobzokkal és hárfákkal, míg Ászáf cimbalommal zengett;
6
Benájá és Jahaziél papok pedig a kÚrtökkel folytonosan az Isten frigyládája előtt.
7
Azon a napon, akkor először adta Dávid az Úrról való vallástételt Ászáfnak és testvéreinek kezébe.
8
Tegyetek vallást az Úrról, hívjátok nevét; hirdessétek a népek közt tetteit.
9
Énekeljetek neki, zengedezzetek neki; beszéljétek minden csodatettét.
10
Dicsekedjetek szent nevével; örüljön az Urat keresők szíve.
11
Tudakozzátok az Urat és az ő erejét; keressétek orcáját szüntelen.
12
Emlékezzetek csodáira, melyeket tett; jeleire és szája ítéleteire:
13
Izráel magva, ő szolgája; Jákób fiai, ő választottai!
14
Ő az Úr, a mi Istenünk; az egész földre szólók ítéletei.
15
Emlékezzetek örökké az ő szövetségére, az igére, melyet ezer nemzedékre parancsolt:
16
melyet Ábrahámmal kötött; és Izsáknak tett esküjére.
17
Melyet Jákóbnak törvényül állított fel, Izráelnek örök szentségül;
18
mondván: Neked adom Kanaán országát örökségtek osztályrészéül:
19
Mikor kevés számúak voltak, kevesen és jövevények voltak benne;
20
Mikor vándoroltak nemzettől nemzethez, és egyik országból a másik néphez:
21
nem engedte senkinek elnyomni őket; és királyokat fenyített meg értük:
22
Ne nyúljatok az én felkentjeimhez; és prófétáimat ne bántsátok!
23
Énekeljetek az Úrnak, egész föld; hirdessétek napról-napra szabadítását.
24
Beszéljétek a nemzetek között dicsőségét; minden nép között csodatetteit.
25
Mert nagy az Úr és igen dicséretes; és félelmetes ő minden istenek felett.
26
Mert a népek istenei mind semmiségek; de az Úr egeket alkotott.
27
Fenség és méltóság van őelőtte; erő és öröm az ő helyén:
28
adjatok az Úrnak, népek nemzetségei; adjatok az Úrnak tiszteletet és erőt.
29
Adjátok az Úrnak neve tiszteletét; hozzatok ajándékot és jertek elébe; boruljatok le az Úr előtt szentség díszében;
30
reszkessen előtte az egész föld. És megáll a világ rendületlenül;
31
örülnek az egek és vigad a föld: és azt mondják a nemzetek között: Az Úr a király!
32
Harsog a tenger és teljessége; tombol a mező, és minden, ami rajta van:
33
ujjonganak akkor az erdő fái az Úr előtt, mikor eljön a földet megítélni.
34
Tegyetek vallást az Úrról, hogy jó; hogy örökkévaló az ő kegyelme.
35
És mondjátok: Tarts meg minket, üdvünk Istene, és gyűjts össze és ments meg minket a nemzetektől: hogy vallást tehessünk szent nevedről; hogy dicsekedhessünk dicséreteddel:
36
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene, öröktől fogva mindörökké. Erre az egész nép azt mondta: Ámen, és: Dicséret az Úrnak!
37
Aztán ott hagyta az Úr frigyládája előtt Ászáfot és testvéreit; hogy végezzék a szolgálatot a láda előtt szüntelen, minden nap dolgát a maga napján.
38
És Obed-Edomot meg Hószát hatvannyolc testvérükkel ajtónállóknak; Obed-Edom pedig Jedutun fia volt.
39
Cádók papot pedig és pap-testvéreit az Úr hajléka előtt; a bámán, mely Gibeonban volt.
40
Hogy égő áldozatokat áldozzanak az Úrnak az égő áldozati oltáron szüntelen reggel és este; éspedig egészen úgy, mint meg van írva az Úr tanításában, melyet Izráelre nézve parancsolt.
41
És velük Hémánt és Jedutunt meg a többi választottakat, akik név szerint megjelöltettek; vallást tenni az Úrról, hogy örökkévaló az ő kegyelme.
42
És náluk, Hémánnál és Jedutunnál, kÚrtöket és cimbalmokat a zenélők számára és az istenes ének szerszámait; Jedutun fiait pedig a kapuhoz.
43
Aztán az egész nép elment, ki-ki családjához; Dávid is visszatért, hogy köszöntse családját.
← Chapter 15
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 17 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29