bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
1 Kings 12
1 Kings 12
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 11
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 13 →
1
És elment Rehabeám Sikembe; mert Sikembe ment egész Izráel, hogy őt királlyá tegye.
2
Mihelyt pedig ezt meghallotta Járobeám, Nebát fia (bár ő még Egyiptomban volt, ahova Salamon király elől menekült; és Egyiptomban lakott Járobeám,
3
de érte küldöttek és elhívatták őt); elment Járobeám és Izráel egész gyülekezete és így szóltak Rehabeámhoz, mondván:
4
Atyád keménnyé tette igánkat; te tehát most könnyíts atyád kemény szolgálatán és nehéz igáján, melyet reánk tett, akkor szolgálunk téged.
5
És azt mondta nekik: Menjetek el még három napra, aztán jöjjetek vissza hozzám; ezzel elment a nép.
6
Akkor tanácskozott Rehabeám király a vénekkel, akik atyjánál, Salamonnál voltak szolgálatban, míg életben volt, mondván: Ti mit tanácsoltok, milyen feleletet adjak e népnek?
7
És így szóltak neki, mondván: Ha ma szolgája leszel ennek a népnek és szolgálatukra állsz, és meghallgatod őket és jó szót szólsz hozzájuk; akkor szolgáid lesznek neked minden időben.
8
De elhagyta a vének tanácsát, amit tanácsoltak neki; és a gyermekekkel tanácskozott, akik vele nőttek fel, akik az ő szolgálatában állók voltak.
9
És azt mondta nekik: Ti mit tanácsoltok, mi választ adjunk e népnek, mely így beszélt velem, mondván: Könnyíts az igán, melyet atyád tett ránk?
10
A gyermekek pedig, akik vele nőttek fel, így beszéltek neki, mondván: Így mondd ennek a népnek, mely így szólt hozzád, mondván: Atyád nehézzé tette igánkat, tehát te könnyítsd meg rajtunk; így beszélj velük: Kisujjam vastagabb atyám derekánál.
11
Most tehát atyám nehéz igát rakott rátok, de én még nehezítem igátokat; atyám ostorral fenyített titeket, de én szöges ostorral fenyítelek benneteket.
12
Mikor aztán megérkezett Járobeám és az egész nép Rehabeámhoz harmadnap; aszerint, amint szólott a király, mondván: Jöjjetek vissza hozzám a harmadik napon,
13
keményen felelt a király a népnek. És elhagyta a vének tanácsát, amit azok tanácsoltak neki,
14
és a gyermekek tanácsa szerint beszélt velük, mondván: Atyám nehézzé tette igátokat, de én még nehezítek igátokon; atyám ostorral fenyített titeket, de én szöges ostorral fenyítelek benneteket.
15
Tehát nem hallgatott a király a népre; mert az Úrtól lett egy ily fordulat avégre, hogy érvényesíthesse szavát, melyet a sílói Ahija által szólt az Úr Járobeámnak, Nebát fiának.
16
Mikor ugyanis egész Izráel látta, hogy nem hallgatott a király rájuk, ezt a feleletet adta a nép a királynak, mondván: Mi részünk van nekünk Dávidban? Örökségünk sincs Isai fiában, sátoraidba, Izráel; most már őrizd a magad házát, Dávid; ezzel elment Izráel a maga sátoraiba.
17
De Izráelnek azok felett a fiai felett, akik Júda városaiban laktak, Rehabeám volt a király.
18
Úgyhogy mikor a király, Rehabeám Adorámot, aki a robot felett volt, kiküldte, azt egész Izráel megkövezte kővel, hogy meghalt; a király is, Rehabeám alig tudott kocsira kapni, hogy Jeruzsálembe meneküljön.
19
Ezzel elpártolt Izráel Dávid házától mind e mai napig.
20
Történt ugyanis, hogy mikor egész Izráel meghallotta, hogy Járobeám visszatért, érte küldtek és elhívatták őt a közönséghez, és királlyá tették őt egész Izráel felett; Dávid háza mögött csupáncsak Júda törzse maradt.
21
Ugyan mikor Rehabeám megérkezett Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda egész házát és Benjámin törzsét, száznyolcvanezer válogatott harcost; hogy hadakozzanak Izráel házával, és visszavigyék a királyságot Rehabeámnak, Salamon fiának:
22
de az Isten szava lett Semájához, az Isten emberéhez, mondván:
23
Mondd Rehabeámnak, Salamon fiának, Júda királyának, és Júda és Benjámin egész házának; és a többi népnek, mondván:
24
Így mondta az Úr: Ne vonuljatok fel és ne hadakozzatok testvéreitekkel, Izráel fiaival, térjetek vissza, ki-ki a maga házához, mert éntőlem lett ez a dolog; és megfogadták az Úr szavát, és visszatértek, elmenvén az Úr szava szerint.
25
És megépíttette Járobeám Sikemet Efraim hegyén, és benne székelt; aztán kiment onnét és megépíttette Penuélt.
26
De azt gondolta Járobeám magában: előbb-utóbb visszatér az ország a Dávid házához.
27
Ha ez a nép feljár Jeruzsálembe, hogy áldozatokat végezzen az Úr házában, akkor ennek a népnek a szíve visszatér urához, Rehabeámhoz, Júda királyához; és megölnek engem és visszatérnek Rehabeámhoz, Júda királyához.
28
Elhatározta tehát a király, és készíttetett két aranyborjút; és azt mondta nekik: Legyen elég már nektek a Jeruzsálembe járás, itt vannak a te Isteneid, Izráel, akik felhoztak Egyiptom országából.
29
És az egyiket Bétélbe helyezte; a másikat pedig Dánba tette.
30
Ez a dolog bűnhődésre is szolgált. Tudniillik a nép elment az egyik elé Dánig.
31
Mikor ugyanis megcsináltatta a bámák házát; és papokat tett a nép köréből, akik nem voltak Lévi fiai közül valók:
32
rendezett Járobeám egy ünnepet a nyolcadik hónapban, a hónap tizenötödik napján, olyat, mint a Júdabeli ünnep, és felment az oltárra. Éppen így tett Bétélben, áldozván a borjúknak, melyeket készített. Tudniillik Bétélben is papokat állított a bámáknak, melyeket készített;
33
és égő áldozatot mutatott be a nyolcadik hónap tizenötödik napján, abban a hónapban, melyet magától gondolt ki, azon az oltáron, melyet Bétélben csináltatott. És mikor egyszer ünnepet rendezett Izráel fiainak és felment az oltárra füstölögtetni:
← Chapter 11
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 13 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22