bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
2 Chronicles 6
2 Chronicles 6
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 5
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 7 →
1
Akkor azt mondta Salamon: Az Úr mondta, hogy ő homályban lakik.
2
Én tehát építettem lakóházat neked; és helyet, hol lakozzál örökre.
3
Akkor a király megfordult arccal, és megáldotta Izráel egész gyülekezetét; és Izráel egész gyülekezete felállott.
4
És azt mondta: Áldott az Úr, Izráel Istene, aki szájával beszélt atyámhoz, Dávidhoz; és kezével beteljesítette, amit mondott.
5
Attól a naptól fogva, mikor kihoztam népemet, Izráelt Egyiptomból, nem választottam várost Izráel egyik törzséből sem házépítésre, hogy ott legyen a nevem; és nem választottam senkit, hogy fejedelem legyen népemen, Izráelen;
6
csak Jeruzsálemet választottam, hogy ott legyen a nevem; és Dávidot választottam, hogy népem felett, Izráel felett legyen.
7
De mikor atyámnak, Dávidnak szándékában volt házat építeni az Úrnak, Izráel Istenének neve számára:
8
azt mondta az Úr atyámnak, Dávidnak: Azt, hogy szándékodban volt nevemnek házat építeni, jól tetted, hogy szándékodban volt:
9
csak ne te építsd fel a házat; mert fiad, aki ágyékodból származik, ő fogja felépíteni a házat nevemnek.
10
És az Úr megvalósította szavát, melyet szólott: én álltam atyámnak, Dávidnak helyébe, és én ültem Izráel trónjára, mint ahogyan az Úr szólott, és én építettem meg a házat az Úrnak, Izráel Istenének neve számára.
11
És odahelyeztem a ládát, amelyben az Úr szerződése van; melyet Izráel fiaival kötött.
12
Akkor az Úr oltára elé állt Izráel egész gyülekezete előtt; és kiterjesztette kezeit.
13
Tudniillik csináltatott Salamon egy rézállványt és azt az udvar közepére tette, öt sing hosszú, öt sing széles, három sing magas volt; és arra állt, aztán térdeire esett Izráel egész gyülekezete előtt, és kiterjesztette kezeit az égre,
14
és azt mondta: Uram, Izráel Istene! Nincs olyan Isten, mint te, sem égen, sem földön; aki megtartod a szövetséget és a kegyelmet szolgáid iránt, akik előtted járnak teljes szívükkel.
15
Aki megtartottad szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak, amit szóltál neki: száddal szólottál és kezeddel beteljesítetted, mint e mai nap.
16
Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak, amit szóltál neki, mondván: Nem vágatik ki utódod színem elől, aki Izráel királyi székén üljön; csakhogy vigyázzanak fiaid az ő útjukra, hogy tanításomban járjanak úgy, mint te előttem jártál.
17
Most azért, Uram, Izráel Istene, bizonyuljon be szavad, melyet szolgádnak, Dávidnak szóltál.
18
Mert valóban lakhatik-e Isten az emberekkel a földön? Hiszen az ég és az egeknek egei be nem foghatnak téged, mennyivel kevésbé ez a ház, melyet építettem!
19
De fordulj szolgád imádságához és könyörgéséhez, Uram, Istenem; hallgatván a felkiáltásra és az imádságra, mellyel szolgád imádkozik előtted;
20
nyitva lévén szemeid ezen a házon éjjel és nappal, ezen a helyen, melyről azt mondtad, hogy oda teszed nevedet; hallgatván az imádságra, mellyel szolgád imádkozni fog ezen a helyen.
21
Hallgass tehát szolgádnak és népednek, Izráelnek könyörgésére, mellyel imádkozni fognak ezen a helyen; és te halld meg arról a helyről, ahol laksz, az égből, halld meg és adj bocsánatot.
22
Ha vétkezik valaki felebarátja ellen és esküt szabnak rá, megesketvén őt; és bejön, megesküszik oltárod előtt ebben a házban:
23
te halld meg az égből és cselekedd meg, tégy igazságot szolgáidnak, megfizetvén a bűnösnek, fejére adva a maga útját; és igaznak nyilvánítván az igazat, igazsága szerint fizetve neki.
24
És ha ellenség veri meg népedet, Izráelt, mert vétkeznek ellened; és megtérnek és vallást tesznek nevedről és imádkoznak és könyörögnek előtted ebben a házban:
25
te hallgasd meg az égből és bocsásd meg népednek, Izráelnek vétkét; és hozd vissza őket arra a földre, melyet nekik és atyáiknak adtál.
26
Ha bezáratik az ég és nem lesz eső, mert vétkeznek ellened; és imádkoznak ezen a helyen és vallást tesznek nevedről, bűnükből megtérnek, mert megalázod őket:
27
te hallgasd meg az égben és bocsásd meg szolgáidnak és népednek, Izráelnek vétkét, mert a jó útra tanítod őket, melyen járniuk kell; és adj esőt földedre, melyet örökségül adtál népednek.
28
Éhség ha lesz az országban, döghalál ha lesz, üszög, ragya, sáska, szöcske ha lesz, ha ellenségei az országban ostromolják kapuit; bármi csapás, bármi betegség;
29
minden imádságot, minden könyörgést, ami bármely ember részéről, vagy egész néped, Izráel részéről lesz; mikor ki-ki érzi csapását és fájdalmát, és kiterjeszti kezeit e felé a ház felé:
30
te hallgasd meg az égből, a te lakhelyedből, és bocsáss meg, és fizess mindenkinek egészen az ő útjai szerint, amint ismered a szívét (mert egyedül te ismered az emberfiak szívét);
31
hogy féljenek téged, a te utaidban járván minden időben, amíg annak a földnek a színén élnek, melyet atyáinknak adtál.
32
De az idegent is, aki nem a te népedből, az Izráelből való, hanem eljön messze földről a te nagy nevedért, erős kezedért és kinyújtott karodért; és bejönnek és imádkoznak ebben a házban:
33
te hallgasd meg az égből, a te lakhelyedről, és tégy meg mindent, amiért az idegen hozzád kiált; hogy megismerje a földnek minden népe a te nevedet, és úgy féljen téged, mint a saját néped, Izráel, és megtudja, hogy a te neved neveztetett e fölött a ház fölött, melyet én építettem.
34
Ha kivonul néped a hadba ellenségei ellen azon az úton, amelyre küldöd őket; és imádkoznak hozzád ennek a városnak irányában, melyet választottál, és ennek a háznak, melyet nevednek építettem:
35
hallgasd meg az égből imádságukat és könyörgésüket; és tégy nekik igazságot.
36
Ha vétkeznek ellened, mert nincs ember, aki ne vétkeznék, és megharagszol rájuk és ellenség elé adod őket; és fogságra viszik őket legyőzőik egy távoli vagy közeli országba;
37
és magukba szállnak az országban, melybe fogságra vitettek; és megtérnek és könyörögnek hozzád fogságuk országában, mondván: Vétkeztünk, bűnbe estünk és istentelenek voltunk;
38
és hozzád térnek teljes szívükből és teljes lelkükből fogságuk országában, ahova fogságra vitték őket; és imádkoznak országuk irányába, melyet atyáiknak adtál, és a városéba, melyet választottál, és a házéba, melyet nevednek építettem:
39
hallgasd meg az égből, a te lakhelyedből imádságukat és könyörgéseiket, és tégy nekik igazságot; és bocsásd meg népednek, amit vétett ellened.
40
Most, én Istenem, legyenek a te szemeid nyitva és füleid figyelmesek az e helyen való imádságra.
41
És most kelj fel, Uram Isten, a te nyugalmadba, te és a te erőd ládája; papjaid, Uram Isten, öltözzenek fel üdvösséget, és szentjeid örvendezzenek a jóban.
42
Uram Isten, ne utasítsd vissza felkented orcáját; emlékezzél a szolgádnak, Dávidnak ígért kegyelmességekre.
← Chapter 5
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 7 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36