Amos 5

Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →

1Halljátok meg ezt a szót, melyet én emelek rátok siralmul, Izráel háza.

2Elesett, nem kel fel többé Izráel hajadona; földjén el van terülve, nincsen, aki felkeltse.

3Mert így mondta az én uram, az Úr: A város, mely ezerrel vonul ki, százzal marad meg; és amelyik százzal vonul ki, tízzel marad Izráel házának.

4Mert így mondta az Úr Izráel házának: Keressetek engem, és éltek.

5És ne keressétek Bétélt, és Gilgálba ne jöjjetek, és Beérsebába ne menjetek át; mert Gilgál számkivetésbe megy, és Bétél semmivé lesz.

6Keressétek az Urat, hogy éljetek; nehogy rátörjön, mint a tűz, József házára és megeméssze, és ne legyen, ki oltsa Bétélt:

7akik elforgatják Úrömmé a jogot, és az igazságot a földre teszik;

8[Aki csinálta a fiastyúkot és kaszáscsillagot, és aki a sötétséget reggelre fordítja, és a nappalt éjjellé sötétíti; aki szólítja a tenger vizeit, és kiönti azokat a föld színére, az Úr a neve.

9Aki pusztulást villant az erősre; és pusztulás jön az erődre.]

10a kapuban gyűlöli a feddődőt, és iszonyodnak az igazmondótól.

11Ezért, mert tiportok a gyámoltalanon, és gabonarovatalt vesztek tőle: faragottkő házakat építetek, és nem laktok bennük; gyönyörűséges szőlőket ültettek, és nem isszátok borukat.

12Mert tudom, sok a bűnötök, és tetemesek vétkeitek, igazat szorongatok, bűnváltság-vevők, és akik a szegényeket a kapuban félretolják:

13ezért aki okos, abban az időben hallgat, mert gonosz idő az.

14Keressétek a jót és ne a rosszat, hogy éljetek; és legyen így az Úr, a Seregek Istene veletek, mint mondjátok.

15Gyűlöljétek a rosszat és szeressétek a jót, és állítsátok helyre a kapuban a jogot; talán megkegyelmez az Úr, a Seregek Istene József maradékainak.

16Ezért így mondta az Úr, A Seregek Istene, az én uram: Minden téren elsiratás, minden utcán azt mondják: Jaj, jaj!

17És minden szőlőben elsiratás; mert keresztül megyek rajtad, azt mondja az Úr.

18Jaj, akik kívánják az Úr napját; minek nektek az Úr napja? Sötétség az, és nem világosság.

19Mint mikor az oroszlán elől fut valaki, és rábukkan a medve; és bemegy a házba, és a falhoz támasztja kezét, és megcsípi a kígyó.

20Ugye sötétség az Úr napja, és nem világosság; és homályos, és nincs fénye neki?

21Gyűlölöm, megvetem ünnepeiteket; és nem szagolhatom gyülekezéseiteket.

22Mert ha áldoztok is nekem égő áldozatokat: sem ételáldozataitokat nem fogadom kedvesen, sem hizlalt visszafizetési áldozatotokra nem tekintek.

23Távolítsd el tőlem énekeid zaját; és kobzaid zenéjét ne halljam!

24Hanem ítélet folyjon, mint a víz; és igazság, mint örök patak!

25Vajon vágó áldozatokat és ételáldozatokat hoztatok-e nekem a sivatagban negyven esztendeig, Izráel háza?

26Hát hordozzátok Szikkút királyotokat és Kijjún-képeteket; Asszíriai isisteneitek csillagát, melyet csináltatok magatoknak:

27és száműzlek benneteket Damaszkuszon túlra; azt mondja az Úr, kinek Seregek Istene a neve.

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →