James 1

Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István

Jump to: Chapter 2 →

1Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, a szórványban élő tizenkét törzsnek, üdvözletemet.

2Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,

3tudván, hogy hitetek megpróbáltatása kitartást hoz létre.

4A kitartásnak pedig tökéletes munkája legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek, semmiben sem fogyatékosak.

5Ha pedig valaki közületek bölcsességnek van híjával, kérjen Istentől, aki mindenkinek ad, egyszerűen, szemrehányás nélkül; és adatik neki.

6De kérje hittel, semmit nem kételkedvén; mert aki kételkedik, hasonlít a tenger habjához, melyet a szél hajt és ide s tova hány.

7Mert ne vélje az az ember, hogy kap valamit az Úrtól.

8Kétlelkű, állhatatlan ember minden útjában.

9Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával;

10a gazdag pedig az ő alacsonyságával, mert elmúlik, mint a fű virága.

11Mert felkel a nap az ő hőségével, és kiszárítja a füvet, és annak virága lehull, és ábrázatának szépsége elvész; így hervad el a gazdag ember is az ő útjaiban.

12Boldog ember az, aki kísértést áll ki; mert ha megbízható lesz, elveszi az élet koronáját, melyet az Úr ígér azoknak, akik őt szeretik.

13Senki, mikor kísértetik, ne mondja: Az Istentől kísértetem; mert az Isten gonoszságokkal meg nem kísérthető, ő pedig nem kísért senkit.

14Hanem mindenki úgy kísértetik meg, hogy a saját kívánsága vonja és édesgeti;

15aztán mikor a kívánság fogan, szül bűnt; a bűn pedig mikor véghez megy, szül halált.

16Ne tévelyegjetek, szeretett atyámfiai!

17Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék fölülről való, mely a világosságok Atyjától száll alá, kinél nincs változás vagy váltakozás árnyéka.

18Akarata szerint szült minket igazság beszéde által, hogy néminemű zsengéje legyünk az ő teremtményeinek.

19Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra;

20mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.

21Levetvén azért minden szennyet és a sok gonoszságot, szelídséggel vegyétek be a bennszülött igét, mely megtarthatja a ti lelkeiteket.

22De legyetek cselekvői az igének, és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.

23Mert ha valaki hallgatója az igének és nem cselekvője, az hasonlít az olyan emberhez, aki az ő természetes ábrázatát megtekinti egy tükörben;

24mert megtekintette magát és továbbment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

25De aki beletekint egy tökéletes törvénybe, a szabadságéba, és megmarad mellette, az, mivel nem lett feledékeny hallgató, hanem tényleges cselekvő, az boldog lesz az ő cselekedetében.

26Ha valaki vallásosnak látszik köztetek és nem zabolázza meg a nyelvét, hanem megcsalja a maga szívét, annak hiábavaló a vallásossága.

27Tiszta és szeplőtelen vallásosság az Isten és Atya előtt ez: árvákat és özvegyeket látogatni, mikor nyomorúságban vannak; magát szeplőtlenül megtartani a világtól.

Jump to: Chapter 2 →