bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Numbers 22
Numbers 22
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 21
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 23 →
1
És elköltöztek Izráel fiai; és Móáb mezőségén ütöttek tábort, a jerikói Jordánon túl.
2
Mikor látta Bálák, Cippór fia, mindazt, amit Izráel az emorival cselekedett;
3
nagyon aggódott Móáb a nép miatt, mert olyan számos volt; és irtózott Móáb Izráel fiaitól.
4
Akkor azt mondta Móáb Midján véneinek: Most felnyal ez a gyülekezet mindent körülöttünk, mint az ökör felnyalja a mező zöldjét. Bálák pedig, Cippór fia, Móáb királya volt abban az időben.
5
És követeket küldött Bálámhoz, Beór fiához az Eufrátesz melletti Petórba, az ő népe fiainak országába, hogy hívják el őt; mondván: íme egy nép jött ki Egyiptomból, íme elborította a föld színét, és velem átellenben lakik.
6
Most azért jöjj el, kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet, mert hatalmasabb nálam, talán meg tudjuk őt verni és elűzhetem az országból; mert tudom, akit megáldasz, áldott, és akit megátkozol, átkozott lesz.
7
És elmentek Móáb vénei és Midján vénei, igézésdíj a kezükben; mikor megérkeztek Bálámhoz, elmondták neki Bálák szavait.
8
És azt mondta nekik: Háljatok itt az éjjel, akkor meg adom nektek a feleletet aszerint, amint szólni fog hozzám az Úr; és ott maradtak Móáb főemberei Bálámnál.
9
És bement Isten Bálámhoz; és azt mondta: Kik ezek az emberek nálad?
10
És azt mondta Bálám az Istennek: Bálák, Cippór fia, Móáb királya küldött hozzám:
11
Itt van az a nép, mely kijött Egyiptomból, és elborította a föld színét; most jöjj el, átkozd meg őt nekem, talán megvívhatok vele és elűzhetem őt.
12
És azt mondta Isten Bálámnak: Ne menj el velük; ne átkozd meg azt a népet, mert az áldott.
13
Mikor Bálám reggel felkelt, azt mondta Bálák főembereinek: Menjetek el hazátokba; mert megtagadta az Úr az engedélyt, hogy veletek menjek.
14
És fölkeltek Móáb főemberei, és mikor megérkeztek Bálákhoz, azt mondták: Nem akart Bálám velünk jönni.
15
Akkor Bálák ismét küldött főembereket, többet és tekintélyesebbet amazoknál.
16
És mikor megérkeztek Bálámhoz, azt mondták neki: Ezt mondja Bálák, Cippór fia: Ne vonakodjál, kérlek, hozzám eljönni;
17
mert tiszteletdíjjal igen megtisztellek, és mindent megteszek, amit nekem mondasz; csak jöjj el, kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet.
18
És felelt Bálám, és azt mondta Bálák szolgáinak: Ha nekem adná Bálák a házát ezüsttel és arannyal tele; nem léphetném át az Úrnak, az én Istenemnek szavát kicsit vagy nagyot művelvén.
19
De most maradjatok itt, kérlek, ti is az éjjel; hogy megtudjam, mit beszél velem tovább az Úr.
20
És bement Isten Bálámhoz éjjel, és azt mondta neki: Ha téged hívni jöttek a férfiak, kelj fel, eredj el velük; de csak azt cselekedd, amit mondani fogok neked.
21
És felkelt Bálám reggel, megnyergelte szamarát; és elment Móáb főembereivel.
22
És fellobbant Isten haragja, hogy ő elment, és odaállt az Úr angyala az útba ellensége gyanánt; míg ő szamarán nyargalt, és két legénye vele.
23
Mikor látta a szamár, hogy az Úr angyala az útban áll, és kivont kard van a kezében, letért a szamár az útról, és ráment a mezőre; Bálám pedig megütötte a szamarat, hogy ráterelje az útra.
24
Akkor felállt az Úr angyala a szőlők közt levő mély útba; kerítés innen és kerítés túl.
25
Mikor látta a szamár az Úr angyalát, odaszorult a falhoz, és Bálám lábát a falhoz szorította; akkor az újra megütötte őt.
26
Az Úr angyala pedig ismét továbbment és megállt egy szoros helyen, ahol nem volt út a kitérésre sem jobbra, sem balra.
27
Mikor a szamár meglátta az Úr angyalát, lefeküdt Bálám alatt; erre úgy fellobbant Bálám haragja, hogy megütötte a szamarat botjával.
28
Erre megnyitotta az Úr a szamár száját; és azt mondta Bálámnak: Mit tettem neked, hogy már háromszor megütöttél engem?
29
És azt mondta Bálám a szamárnak: Azt, hogy csúfot űztél belőlem; bárcsak kard lett volna a kezemben, mert akkor megöltelek volna.
30
És azt mondta a szamár Bálámnak: Nemde én vagyok neked az a szamarad, amelyiken nyargaltál, mióta vagy, a mai napig, vajon egyáltalán szokásom volt-e nekem veled így cselekedni? És azt mondta: Nem.
31
Akkor megnyitotta az Úr Bálám szemét, és meglátta az Úr angyalát, hogy az útban áll, és kivont kard van a kezében; és meghajtotta magát és arcra borult.
32
Az Úr angyala pedig azt mondta neki: Miért ütötted meg szamaradat már harmadszor? Lásd, én vonultam ki ellenség gyanánt, mert ez az út velem szembe rohan.
33
Engem látott a szamár és énelőlem tért ki immár háromízben; ha ki nem tért volna előlem, akkor most téged már meg is öltelek volna, őt pedig életben hagytam volna.
34
És azt mondta Bálám az Úr angyalának: Bűnbe estem, mert nem tudtam, hogy te álltál elébem az útba; most tehát, ha a te szemeidben rossz, kész vagyok visszatérni.
35
Az Úr angyala pedig azt mondta Bálámnak: Eredj el ezekkel az emberekkel, csakhogy azt az igét szóld, amit én fogok hozzád szólani. Így ment el Bálám Bálák főembereivel.
36
Mikor meghallotta Bálák, hogy megjött Bálám; kiment elébe Ír-Móábhoz, mely az arnoni határon van, Ami a határ legszélén van.
37
És azt mondta Bálák Bálámnak: Nem de küldve küldtem hozzád, hogy hívjanak, miért nem jöttél hozzám? Vajon valóban nem tudnálak megtisztelni?
38
És azt mondta Bálám Báláknak: íme eljöttem hozzád, most szólni vajon szólhatok-e hozzád valamit? Azt az igét, amit Isten a számba tesz, azt szólhatom.
39
Aztán elment Bálám Bálákkal; és bementek Kirjat-Húcótba.
40
És áldozott Bálák marhát és juhot; és küldött Bálámnak és azoknak a főembereknek, akik vele voltak.
41
És történt reggel, hogy fogta Bálák Bálámot, és felvitte a Baál magaslatára; és onnét meglátta a népnek egyik szárnyát.
← Chapter 21
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 23 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36