1 Corinthians 13

Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible

← Chapter 12 Jump to: Chapter 14 →

1Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.

2Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.

3Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem.

4A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,

5nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem feltételezi a rosszat,

6nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal;

7mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

8A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.

9Mert töredékes a megismerésünk, és töredékes a prófétálásunk;

10amikor pedig eljön majd a tökéletes, a töredékes véget fog érni.

11Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek; amikor pedig férfivá lettem, felhagytam azokkal a dolgokkal, amelyek gyermekhez valók.

12Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok.

13Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.

← Chapter 12 Jump to: Chapter 14 →