2 Corinthians 6

Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible

← Chapter 5 Jump to: Chapter 7 →

1Mint munkatársak pedig intünk titeket, ne vegyétek hiába Isten kegyelmét.

2Mert ő mondja: „A nekem tetsző időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek téged”.. Íme, most van a kellő idő, íme, most van az üdvösség napja! (Iz 49,8)

3Senkinek sem okozunk semmiféle botrányt, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat,

4hanem mindenben Isten szolgáiként viselkedünk: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongatásban,

5verésben, börtönben, zendülés közepette, fáradságban, virrasztásban, böjtölésben,

6tisztaságban, tudásban, béketűrésben, kedvességben, a Szentlélekben, nem színlelt szeretetben,

7az igazság igéjében, Isten erejében; jobbról és balról az igazság fegyverzetében,

8dicsőségben és becstelenségben, gyalázatban és jó hírnévben; mint csábítók és mégis igazmondók;

9mint ismeretlenek és mégis ismertek; mint halálra váltak, és íme, mégis élünk; mint megvertek, de meg nem öltek;

10mint szomorkodók, és mégis mindig örvendezők; mint szűkölködők, és mégis sokakat gazdagítók; mint akiknek semmijük sincsen, és mindenük megvan.

11A szánk megnyílt felétek, korintusiak, s a szívünk kitárult.

12Nem bennünk van szűk hely számotokra, hanem a ti szívetekben szűk a hely.

13Hogy pedig ezt viszonozzátok, mint gyermekeimnek mondom, tárjátok ki ti is szíveteket!

14Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mert mi köze az igazvoltnak a gonoszsághoz? Vagy milyen közösség van a világosság és a sötétség között?

15Hogyan egyezne ki Krisztus Béliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez?

16Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Hisz ti az élő Isten temploma vagytok, amint Isten mondja: „Köztük fogok lakni és közöttük járni, az ő Istenük leszek, és ők az én népem lesznek. (Lev 26,11k)

17Menjetek ki tehát közülük, váljatok külön — mondja az Úr —, s ne érintsetek tisztátalant! Akkor magamhoz fogadlak majd titeket, (Iz 52,11)

18és én atyátok leszek, ti pedig az én fiaim és leányaim lesztek,, mondja a mindenható Úr”. (Szof 3,20G; Jer 31,9; Iz 43,6;Ám 3,13G; 2Makk 1,24)

← Chapter 5 Jump to: Chapter 7 →