Malachi 1

Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible

Jump to: Chapter 2 →

1Jövendölés. Az Úr szava Izrael ellen Malakiás által.

2„Szeretlek titeket — mondja az Úr —, de ti azt mondjátok: ‘Miben mutatod meg szeretetedet irántunk?’ — Nemde Ézsau a testvére volt Jákobnak? — mondja az Úr —, és én mégis Jákobot szerettem,

3Ézsaut pedig gyűlöltem, és hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig a sakálok pusztaságává.

4Ha Edom azt mondja: ‘Elpusztultunk ugyan, de majd ismét felépítjük azt, ami elpusztult’ — erre azt mondja a Seregek Ura: Hát csak építsék fel ők, én majd elpusztítom! ‘Gonoszság országá’-nak nevezik majd őket, és ‘olyan népnek, melyre örökké haragszik az Úr.’

5Saját szemetek látja majd ezt, és magatok mondjátok: „Nagy az Úr Izrael határain túl is!”

6A fiú tiszteli atyját és a szolga urát. Ha tehát én atya vagyok, hol az én tiszteletem, és ha én Úr vagyok, hol a félelem tőlem? — mondja a Seregek Ura nektek, papok, akik megvetitek nevemet. Azt kérdezitek: ‘Miben vetettük meg nevedet?’

7Tisztátalan kenyeret mutattok be oltáromon! Azt kérdezitek: ‘Mivel tettük tisztátalanná?’ Azzal, hogy azt gondoljátok: ‘Az Úr asztalát semmibe sem kell venni!’

8Ha vak állatot mutattok be áldozatul, nem rossz-e az? És ha sánta és beteg állatot mutattok be, nem rossz-e az? Vinnéd csak a helytartódnak, vajon tetszenék-e neki és kegyesen tekintene-e rád? — mondja a Seregek Ura. —

9De most aztán könyörögjetek Istenhez, hogy irgalmazzon nektek! Bizony, a ti kezetek művelte ezt. Vajon kegyesen tekint-e rátok? — mondja a Seregek Ura. —

10Bárcsak inkább bezárná valaki közületek a kapukat, hogy ne gyújthassanak tüzet oltáromon hiába! Nem lelem én kedvemet bennetek — mondja a Seregek Ura —, és a ti kezetektől nem fogadok el én ételáldozatot.

11Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a nemzetek között, és minden helyen tiszta ételáldozatot áldoznak és mutatnak be nevemnek. Bizony, nagy az én nevem a nemzetek között — mondja a Seregek Ura —,

12de ti megszentségtelenítitek, amikor azt hiszitek, hogy ‘az Úr asztala szennyes, és a rátett ételeket, éppúgy semmibe sem kell venni.’

13És azt mondjátok: ‘Íme, milyen sok munka!’ És könnyelműen elintézitek — mondja a Seregek Ura —, és idehoztok rablottat, sántát és beteget, és bemutatjátok áldozatul. Vajon elfogadjam-e az ilyent kezetekből? — mondja az Úr. —

14Átkozott a csalárd ember, akinek van a nyájában ép hím állatja, és ha fogadalmat tesz, gyenge állatot mutat be áldozatul az Úrnak, noha nagy király vagyok én — mondja a Seregek Ura —, és rettegik nevemet a nemzetek között!

Jump to: Chapter 2 →