bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - (KSZE) 2011 - Revideált Károli Biblia
/
1 Chronicles 17
1 Chronicles 17
Hungarian Bible - (KSZE) 2011 - Revideált Károli Biblia
← Chapter 16
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 18 →
1
Mikor Dávid már a palotájában lakott, azt mondta egyszer Nátán prófétának: Íme, én cédrusfából készült palotában lakom, az ÚR szövetségének ládája pedig sátorlapok alatt van.
2
Akkor ezt mondta Dávidnak Nátán: Cselekedd meg, ami a szívedben van, mert Isten veled lesz!
3
De azon az éjjelen Isten szava így szólt Nátánhoz:
4
Menj el, és mondd meg szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az ÚR: Ne te építs nekem házat lakásul,
5
mert mindmáig nem laktam házban azóta, mióta Izráel fiait kihoztam, hanem egyik hajlékból a másikba mentem és sátorból sátorba.
6
Amerre Izráel egész népével jártam, szóltam-e így egyszer is valakinek Izráel bírái közül, akiknek azt parancsoltam, hogy legeltessék népemet: Miért nem csináltatok nekem cédrusfából házat?
7
Most azért ezt mondd szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek URa: Én választottalak ki téged a juhok mellől a pásztorkunyhóból, hogy vezére légy népemnek, Izráelnek.
8
És veled voltam mindenütt, amerre csak jártál, minden ellenségedet elpusztítottam előled, sőt mindezen felül olyan nevet szereztem neked, amilyen csak a föld hatalmasainak van.
9
Lakóhelyet is adtam népemnek, Izráelnek, és elültettem őt. Saját helyén lakik, nem mozdítják ki többé helyéből, nem fogják sanyargatni a gonoszok, mint azelőtt.
10
Attól az időtől fogva, hogy megparancsoltam, hogy bírák legyenek népem, Izráel fölött, minden ellenségedet megaláztam. Azt is kijelentettem neked, hogy az ÚR házat épít neked.
11
Amikor betelnek életed napjai, hogy atyáidhoz térj pihenni, föltámasztom utánad ivadékodat, aki fiaid közül való lesz, és megerősítem országát.
12
Ő épít nekem házat, és megerősítem trónját mindörökké.
13
Atyja leszek neki, ő pedig fiam lesz, és irgalmasságomat nem vonom meg tőle, mint ahogy az előtted valótól megvontam.
14
Hanem megerősítem őt az én házam és királyságom szolgálatában mindörökre, és trónja örökké erős lesz.
15
Pontosan e beszédek és e látás szerint szólt Nátán Dávidnak.
16
Akkor bement Dávid király, leült az ÚR előtt, és ezt mondta: Ki vagyok én, ó, URam Isten, s micsoda az én házam népe, hogy eddig eljuttattál engem?
17
Sőt még ez is kevés volt előtted, ó, Istenem, hanem a jövendőre nézve is tettél ígéretet szolgád háza felől, és mint rangjában legföljebb levő embert, úgy tekintettél engem, ÚR Isten!
18
Kérhetne-e Dávid, a te szolgád több megtiszteltetést tőled? Hiszen te jól ismered szolgádat!
19
Ó, URam, a te szolgádért és szíved szerint cselekedted mindezt a nagy dolgot, hogy kijelentetted mindezeket a csodálatos dolgokat.
20
Ó, URam, nincs senki hozzád fogható, és nincs nálad nagyobb Isten, egészen úgy, ahogy fülünkkel hallottuk.
21
És van-e még egy olyan nemzet e földön, mint a te néped, Izráel, az egyetlen olyan nemzet a földön, amelyért elment Isten, hogy kiszabadítsa és a maga népéül válassza, hogy nagy és félelmes nevet szerezz magadnak, kiűzve a pogányokat néped elől, amelyet megszabadítottál Egyiptomból?
22
Így tetted Izráel népét a te népeddé örökre, és te, URam, Istenük lettél.
23
Most azért, URam, az ígéretedet, amelyet szolgád és az ő háza felől adtál, erősítsd meg örökre, és cselekedj úgy, amint megmondtad.
24
Maradjon meg és magasztaltassék föl a te neved mindörökké, hogy mondhassák: A Seregek URa Izráel Istene; ő az Istene Izráelnek. És Dávidnak, a te szolgádnak háza pedig bizton megáll színed előtt.
25
Minthogy te, Istenem, szolgád füle hallatára kijelentetted, hogy házat készítesz neki, ezért indult fel szolgád, hogy így könyörögjön előtted.
26
Valóban, URam, te vagy az Isten, és te ígérted szolgádnak ezt a jót.
27
Most azért áldd meg kegyelmesen szolgád házát, hogy örökre színed előtt legyen. Mert ha te, URam, megáldod, örökre áldott lesz.
← Chapter 16
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 18 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29