bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - (KSZE) 2011 - Revideált Károli Biblia
/
Ezekiel 34
Ezekiel 34
Hungarian Bible - (KSZE) 2011 - Revideált Károli Biblia
← Chapter 33
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 35 →
1
Azután így szólt hozzám az ÚR szava:
2
Embernek fia! Prófétálj Izráel pásztorai felől, prófétálj, és mondd meg nekik, a pásztoroknak: „Így szól az én Uram, az ÚR: Jaj Izráel pásztorainak, akik önmagukat legeltették! Hát nem a nyájat kell legeltetniük a pásztoroknak?
3
A tejet megittátok, a gyapjúval ruházkodtatok, a hízottat levágtátok, a nyájat nem legeltettétek.
4
A gyöngét nem erősítettétek, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Az eltévelyedettet nem hoztátok vissza, és az elveszettet nem kerestétek meg, hanem keményen és kegyetlenül uralkodtatok rajtuk.
5
Szétszóródtak hát pásztor nélkül. Mindenféle mezei vad eledelévé lettek, és szétszóródtak.
6
A hegyeken és magas halmokon bolyongott a nyájam, szétszóródott az egész föld színén, és nem volt, aki utánuk nézzen, megkeresse őket.
7
Ezért, pásztorok, halljátok meg az ÚR beszédét!
8
Élek én – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, mivel prédává lett a nyájam, és mindenféle mezei vad eledelévé lett a nyájam pásztor hiányában, pásztoraim pedig nem keresték nyájamat, hanem önmagukat legeltették a pásztorok, nyájamat pedig nem legeltették,
9
ezért, ti pásztorok, halljátok meg az ÚR beszédét!
10
Így szól az én Uram, az ÚR: Íme, a pásztorok ellen megyek, számon kérem nyájamat a kezükből, és véget vetek pásztorságuknak. Önmagukat sem legeltetik többé a pásztorok, és kiragadom a szájukból juhaimat, hogy ne legyenek nekik eledelül.
11
Mert így szól az én Uram, az ÚR: Íme, én magam keresem meg nyájamat, és magam gondoskodom róla.
12
Ahogyan a pásztor utánanéz nyájának, amikor ott áll elszéledt juhai között, úgy gondoskodom nyájamról, és kiszabadítom őket mindenhonnan, ahová szétszóródtak ama felhős és borús napon.
13
Kihozom őket a népek közül, egybegyűjtöm az országokból, azután hazaviszem őket földjükre. Izráel hegyein legeltetem őket, a völgyekben s az ország minden lakóhelyén.
14
Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magas hegyein lesz az akluk. Ott fekszenek jó akolban, és kövér legelőn legelnek Izráel hegyein.
15
Én magam legeltetem nyájamat, s én pihentetem meg őket – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
16
Az elveszettet megkeresem, az eltévelyedettet visszahozom, a sérültet bekötözöm, a beteget erősítem, a kövéret és erőset elveszítem. Úgy legeltetem őket, ahogyan kell.
17
Ami pedig titeket illet, juhaim – így szól az én Uram, az ÚR –, íme, ítéletet tartok bárány és bárány között, kosok és bakok közt.
18
Tán kevés az nektek, hogy a jó legelőn legeltek, hogy összetapossa lábatok azt, ami megmaradt legelőitekből? A tiszta vizet isszátok, de ami megmarad belőle, azt fölzavarja a lábatok?
19
Azt legeljék az én juhaim, amit lábatok összetaposott, és azt igyák, amit lábatokkal fölzavartatok?
20
Ezért így szól hozzájuk az én Uram, az ÚR: Íme, ítéletet tartok kövér és sovány bárány között,
21
mert oldalaitokkal és vállaitokkal taszítotok félre és szarvaitokkal ökleltek föl minden erőtlent, hogy messzire űzzétek őket.
22
De én megszabadítom juhaimat, hogy többé ne legyenek zsákmányul, és ítéletet tartok bárány és bárány között.
23
Egyetlen pásztort állítok föléjük, hogy legeltesse őket: szolgámat, Dávidot. Ő legelteti őket, és ő lesz a pásztoruk.
24
Én pedig, az ÚR, Istenük leszek, és szolgám, Dávid fejedelem lesz közöttük. Én, az ÚR mondtam ezt.
25
Békeszövetséget kötök velük, és kipusztítom az országból a gonosz vadállatokat, hogy biztonságban lakhassanak a pusztában, és alhassanak az erdőkben.
26
Áldást adok rájuk magaslatom körül, és esőt adok nekik a megfelelő időben; áldott esők lesznek.
27
A mező fája megadja gyümölcsét, és a föld is megadja termését. Biztonságban laknak majd a földjükön, és megtudják, hogy én vagyok az ÚR, amikor széttöröm jármukat, és kimentem őket azok kezéből, akiket szolgálni kényszerültek.
28
Nem lesznek többé prédául a népeknek, és a föld vadjai nem eszik meg őket. Biztonságban laknak, és nem lesz, aki fölijessze őket.
29
Nemes ültetvényt sarjasztok nekik, hogy többé ne eméssze őket éhínség az országban, s nem viselik többé a pogányok gyalázatát.
30
Akkor majd rájönnek, hogy én, az ÚR, az ő Istenük velük vagyok, és ők, Izráel háza az én népem – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
31
Ti pedig az én juhaim, legelőm nyája vagytok: emberek vagytok, én pedig Istenetek – ezt mondja az én Uram, az ÚR.”
← Chapter 33
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 35 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48