bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - (KSZE) 2011 - Revideált Károli Biblia
/
Isaiah 49
Isaiah 49
Hungarian Bible - (KSZE) 2011 - Revideált Károli Biblia
← Chapter 48
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 50 →
1
Hallgassatok rám, ti szigetek, figyeljetek, távoli népek! Már anyám méhétől elhívott az ÚR, anyám szíve alatt is megemlékezett nevemről.
2
Hasonlóvá tette számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem. Hegyes nyíllá tett, és tegzébe zárt engem.
3
Azt mondta nekem: Szolgám vagy, Izráel, akiben megdicsőülök.
4
Én pedig azt mondtam: Hiába fáradoztam, hasztalan fecséreltem el erőmet a semmire. De az ÚRnál van ítéletem, és jutalmam Istenemnél.
5
És most így szól az ÚR, aki engem anyám méhétől szolgájává teremtett, hogy Jákóbot hozzá térítsem, és Izráelt hozzá gyűjtsem, hiszen becses vagyok az ÚR szemében, és Istenem az erősségem.
6
Így szólt: Kevés az, hogy szolgám légy Jákób nemzetségeinek a megépítésénél, és Izráel megmentettjeinek visszahozásánál. A népeknek is világosságul adlak, hogy szabadításom a föld végéig terjedjen!
7
Így szól az ÚR, Izráel megváltója, Szentje a megvetett lelkűhöz, akit utálatosnak tartanak a népek, a zsarnokok szolgájához: Ha meglátnak a királyok, fölkelnek majd, és fejedelmek borulnak le előtted az ÚRért, aki hű hozzád, Izráel Szentjéért, aki kiválasztott téged.
8
Így szól az ÚR: Alkalmas időben meghallgatlak, és a szabadulás napján megsegítlek. Megtartalak, és szövetségül adlak a népnek, hogy helyreállítsd az országot, és szétoszd az elpusztult örökséget.
9
Mondd azt a foglyoknak: „Jöjjetek ki!”, és azoknak, akik sötétben vannak: „Lépjetek elő!” Az út mellett legelnek, és a puszta halmokon is legelőjük lesz.
10
Nem éheznek és nem szomjaznak. Nem bántja őket a hőség és a nap. Mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti őket, és vízforrásokhoz tereli őket.
11
Minden hegyemet úttá teszem, és országútjaim magasan lesznek.
12
Íme, ezek messziről jönnek: íme, azok észak és nyugat felől, amazok pedig Szín földjéről!
13
Ujjongjatok, egek, örvendezz, föld, ujjongva énekeljetek, hegyek! Mert megvigasztalta népét az ÚR, és könyörül szegényein!
14
De Sion így szólt: Elhagyott engem az ÚR, és elfeledkezett rólam az Úr!
15
Hát elfeledkezhet-e az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha ő el is feledkezne, én nem feledkezem el rólad!
16
Íme, a tenyerembe véstelek téged, szüntelen előttem vannak kőfalaid.
17
Fiaid hozzád sietnek, rombolóid és pusztítóid pedig eltávoznak tőled.
18
Emeld föl szemedet, és nézz körül: mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek. Élek én – így szól az ÚR –, hogy ékszerként veszed föl mindnyájukat, és magadra kötöd őket, mint egy menyasszony.
19
Mert kihalt pusztaságaid, egész elpusztult földed szűk lesz most a lakosságnak, és messze eltávoznak pusztítóid.
20
Gyermektelenséged fiai még ezt mondják majd füled hallatára: Szűk nekem ez a hely, menj el, hadd lakhassam itt!
21
Te majd így szólsz szívedben: Ki szülte nekem ezeket? Hiszen én gyermektelen és terméketlen voltam, fogoly és számkivetett voltam, és ki nevelte föl ezeket? Íme, egyedül én maradtam meg, honnan vannak ők?
22
Így szól az én Uram, az ÚR: Íme, fölemelem kezemet a népek felé, és fölállítom előttük zászlómat, és ölükben hozzák haza fiaidat, és leányaidat a vállukon hordozzák.
23
Királyok lesznek gondviselőid, fejedelemasszonyaik pedig a dajkáid. Arccal a földre borulnak előtted, és lábad porát nyalják. Akkor majd megtudod, hogy én vagyok az ÚR, és nem szégyenülnek meg, akik bennem remélnek.
24
Elvehetik-e a prédát a hőstől, és megszabadulhatnak-e a zsarnok foglyai?
25
Igen – így szól az ÚR –, a hőstől is elvehetik a foglyokat, és megszabadulhat a kegyetlen zsákmánya. Perlőiddel én szállok perbe, és én mentem meg fiaidat.
26
Nyomorgatóiddal megetetem saját húsukat, és megrészegednek a vérüktől, mint a musttól. Akkor megtudja minden test, hogy én vagyok az ÚR: a te szabadítód és megváltód, Jákób erős Istene!
← Chapter 48
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 50 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66