bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
/
2 Corinthians 3
2 Corinthians 3
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 4 →
1
Újra ajánlgassuk magunkat? Vagy szükségünk van talán, miként némelyeknek, néktek szóló, vagy tőletek való ajánló levélre?
2
A mi levelünk ti vagytok, beírva szívünkbe; ismeri s olvassa mindenki.
3
Hisz az egész világ tudja, hogy ti a Krisztusnak mi általunk szerzett, nem tintával, nem is kőtáblákra, hanem az élő Isten Lelkével, érző szívtáblákra írt levele vagytok.
4
Ilyen bizodalmunk Isten irányában a Krisztus által van.
5
Nem mintha mi magunktól alkalmasak volnánk saját erőnkből bármit kigondolni, sőt ellenkezőleg, alkalmatosságunkat az Istennek köszönjük.
6
Ő tett minket alkalmatosakká az új szövetség, nem a betű, hanem a Lélek szolgálatára. Mert a betű öl, a lélek pedig éltet.
7
És ha a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges volt, úgy annyira, hogy Izrael fiai nem tudtak a Mózes orcájára nézni, orcájának múló dicsősége miatt,
8
hogyne volna még sokkalta dicsőségesebb a Léleknek szolgálata?
9
Hiszen, ha a kárhozat szolgálata dicsőséges volt, mennyivel dicsőségesebb az igazság szolgálata?
10
Sőt ennek páratlan dicsőségéhez a dicsőd nem is dicsőséges.
11
Mert, ha dicsőséges a mulandó, mennyivel inkább dicsőséges, ami maradandó.
12
Azért ily reménység birtokában lévén, teljes nyíltsággal beszélünk
13
s nem követjük Mózest, aki leplet borított arcára, hogy Izrael fiai ne lássák elmúlandó dicsősége végét.
14
De hát az ö elméjük megrögzött, mivel ugyanaz a lepel az ó szövetség olvasásakor mind máig feltakaratlan, mert az csakis a Krisztusban tűnik el.
15
Sőt Mózest olvasva, mindig lepel borul a szívükre.
16
De ha majd az Úrhoz térnek, a lepel eltűnik.
17
Mert az Úr a Lélek s ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.
18
Mi pedig mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén az Úr dicsőségét, ugyanazon képre változunk el dicsőségtől dicsőséggé, még pedig az Úrtól, a Lélektől!
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 4 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13