1 Peter 2

Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →

1Vessetek le azért minden gonoszságot, minden álnokságot és képmutatást, irigységet és minden rágalmazást,

2mint újszülött csecsemők, az igének tiszta tejét kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre,

3mivelhogy megízleltétek, hogy jóságos az Úr. [Zsolt 34,9]

4Járuljatok hát őhozzá úgy, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél kiválasztott és becses kőhöz,

5és ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, és áldozzatok lelki áldozatokkal, amelyek kedvesek az Istennek a Jézus Krisztus által.

6Ezért van meg az írásban: Íme Sionban választott, drága szegeletkövet teszek, és aki hisz abban, nem szégyenül meg.

7Nektek, hívőknek drága kincs. A hitetleneknek azonban: Az a megvetett kő, amely a szegelet fejévé lett, [Zsolt 118,22]

8a megütközés kövévé és az elbukás sziklájává. Mivel azok nem engedelmeskednek az igének, beleütköznek abba, aminthogy arra is rendeltének.

9Ti ellenben választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonná tett népe, hogy hirdessétek annak hatalmas cselekedeteit, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;

10akik hajdan „nem nép\ voltatok, most pedig „Isten népe\ vagytok, akik egykor nem találtatok kegyelmet, most pedig kegyelemben részesültetek.

11Szeretteim intelek titeket, mint idegeneket és jövevényeket: tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak; [Zsolt 39,13]

12példás életet éljetek a pogányok között, hogy ha valami miatt, mint gonosztevőket rágalmaznak titeket, jó cselekedeteitek láttán dicsőítsék majd az Istent a Meglátogatás napján.

13Továbbá engedelmeskedjetek minden emberi rendnek az Úrért, akár császárnak, mint legfőbb hatalomnak,

14akár helytartóknak, mint akiket Ő küld, hogy a gonosztevőket megbüntessék, a jót cselekvőket pedig megdicsérjék.

15Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve némítsátok el az értelmetlen emberek tudatlan beszédét,

16mégpedig mint szabadok, és nem úgy, mint akiknél a szabadság a gonoszság takarója, hanem mint Istennek szolgái.

17Mindenkit becsüljetek meg, az atyafiakat szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek [Péld 24,21]

18Ti szolgák, teljes félelemmel engedelmeskedjetek uraitoknak; nemcsak a jóknak és az emberségeseknek, hanem a szívteleneknek is.

19Mert kegyelem az, ha valaki Istenhez igazodó lelkiismerete miatt tűri a fájdalmat, ártatlanul szenvedve;

20viszont micsoda dicsőség az, ha bűnt cselekedve tűritek az arcul verést? De hajót cselekedve szenvedtek és tűrtök, ez kegyelem Isten színe előtt.

21Ez a ti elhívatásotok; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, és nektek példát hagyott, hogy az ő nyomdokait kövessétek.

22Ő bűnt nem cselekedett, sem álnokság nem volt található szájában;

23mikor gyalázták, a gyalázást nem viszonozta; mikor szenvedett nem fenyegetőzött, hanem rábízta ügyét az igazságosan ítélőre;

24aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalva az igazságnak éljünk. Az ő sebei által gyógyultatok meg.

25Olyanok voltatok, mint az eltévedt juhok, de most megtértetek lelketek Pásztorához és Felvigyázójához.

← Chapter 1 Jump to: Chapter 3 →