Song of Solomon 4

Hungarian RUF

← Chapter 3 Jump to: Chapter 5 →

1Mily szép vagy, kedvesem, mily szép vagy! Szemeid galambok fátyolod mögött. Hajad olyan, mint egy kecskenyáj, amely Gileád hegyeiről hullámzik alá.

2Fogaid olyanok, mint a megnyírt juhok, melyek az úsztatóból jönnek: mindegyiknek van párja, nincs köztük magányos.

3Ajkad, mint a karmazsinfonál, és bájos vagy, ha beszélsz; halántékod, mint gránátalma gerezdjei a fátyolod mögött.

4Nyakad oly karcsú, amilyennek Dávid tornya épült. Ezer kerek pajzs függ rajta, mind vitézek pajzsa.

5Két melled, mint két őzike, mint gazellapár, mely liliomok közt legel.

6Ha hűs szél támad, és megnyúlnak az árnyak, elmegyek a mirhahegyre és a tömjénhalomra.

7Mindened oly szép, kedvesem, semmi hibád sincsen.

8Jöjj hozzám a Libánonról, menyasszonyom, jöjj hozzám a Libánonról! Nézz le az Amáná csúcsáról, a Szenír és a Hermón csúcsáról, az oroszlánbarlangoktól, a párducok hegyeiről!

9Megdobogtattad szívemet, húgom, menyasszonyom, megdobogtattad szemed egy pillantásával, nyakdíszed egy láncocskájával.

10Mily szép a szerelmed, húgom, menyasszonyom! Mennyivel jobb szerelmed a bornál, olajod illatosabb minden balzsamnál.

11Színméz csepeg ajkadról, menyasszonyom, méz és tej van a nyelveden, és ruháid illata, mint a Libánon illata!

12Bezárt kert az én húgom, menyasszonyom, bekerített forrás, lepecsételt kút.

13Paradicsomkert nőtt rajtad: gránátalmák édes gyümölcsökkel, ciprusok nárdusokkal,

14nárdus és sáfrány, illatos nád és fahéj, sok tömjénfával, mirha és aloé, sok drága balzsammal;

15kertekben levő kút, friss víznek forrása, mely a Libánonról csörgedezik.

16Támadj föl, északi szél, jöjj elő, déli szél, fújj rá kertemre, áradjon illata! Jöjjön el kertjébe szerelmesem, és egye annak édes gyümölcsét!

← Chapter 3 Jump to: Chapter 5 →