bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (SIUZ) - P. Soós István,karmelita szerzetes, Újszövetség fordítása
/
Romans 11
Romans 11
Hungarian Bible (SIUZ) - P. Soós István,karmelita szerzetes, Újszövetség fordítása
← Chapter 10
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 12 →
1
Azt kérdem tehát: Vajjon Isten elvetette az ő népét? Távolról sem! Hiszen én is Izraelita vagyok, Ábrahám ivadékából, Benjámin nemzetségéből.
2
Nem vetette el Isten az ő népét, melyet előre ismert. Vagy nem tudjátok-e mit mond az irás Illésről, miképen panaszkodik Istennek Izrael ellen?
3
Uram! a te prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták, és én egyedül maradtam, és életemre törnek.
4
Ám mit mond neki az isteni válasz? Meghagytam magamnak hétezer férfit, kik nem hajtottak térdet Baál előtt.
5
Így tehát mostanában is egy maradvány a kegyelem választása szerint megmenekült.
6
Ha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekért; mert különben a kegyelem már nem volna kegyelem.
7
Hogyan tehát? Amit Izrael keresett, nem nyerte meg. A választottak azonban megnyerték, a többiek ellenben elvakultak,
8
amint irva van: Isten a kábultság lelkét adta nekik, szemeket, hogy ne lássanak, és füleket, hogy ne halljanak mai napiglan.
9
És Dávid mondja: Váljon nekik az ő asztaluk tőrré és hálóvá, botránkozássá és büntetéssé.
10
Homályosuljanak el szemeik, hogy ne lássanak, és görbítsd meg hátukat mindenkor.
11
Kérdem tehát: Vajjon annyira megbotlottak, hogy elestek? Épen nem! Sőt az ő botlásuk üdvösségére vált a pogányoknak, hogy velők versenyezzenek.
12
Ha pedig már az ő elestük gazdagulása a világnak, és az ő megfogyatkozásuk gazdagulása a pogányoknak, mennyivel inkább az ő teljes számuk?
13
Mert nektek, pogányoknak mondom: Amennyiben a pogányok apostola vagyok, megbecsülöm hivatalomat,
14
ha netalán versenyre bírhatnám saját véreimet és megmenthetnék közölök némelyeket.
15
Mert ha azoknak veszte a világnak megengesztelése, mi lenne más az ő felvételük, mint feléledés a halálból?
16
Mert ha a zsenge meg van szentelve, akkor a többi is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
17
Hogyha pedig némelyek az ágakból letörtek, és te (pogány) mint vadolajág beléjök oltattál és részessé lettél a gyökérben és az olajfa kövérségében,
18
ne dicsekedjél az ágakkal szemben. Ha pedig dicsekszel, nem te tartod a gyökeret, hanem a gyökér tégedet.
19
Erre azt mondod: Letörtek az ágak, hogy én beoltassam.
20
Helyes; a hitetlenség miatt törtek le. Te pedig a hit által állsz; ne légy fenhéjázó, hanem félj!
21
Mert ha Isten a természetes ágaknak nem kegyelmezett, hátha neked sem kegyelmez!
22
Lásd tehát az Isten jóságát és szigorúságát. Azok ellen ugyanis, akik elestek, szigorúságát, magad iránt pedig az Isten jóságát, ha megmaradsz a jóban, mert különben téged is kivágnak.
23
De azok is be fognak oltatni, ha meg nem maradnak a hitetlenségben; mert elég hatalmas az Isten, hogy újra beoltsa őket.
24
Mert ha te a természetes vad-olajfából kivágattál és a természet ellen beoltattál a nemes olajfába: mennyivel inkább beoltatnak a saját olajfájukba azok, akik annak természete szerint valók?
25
Mert nem akarom, testvéreim, hogy ismeretlen maradjon előttetek az a titok (hogy ne bízzatok a saját bölcseségtekben), miszerint a vakság Izraelnek egy részénél addig tart, mig a pogányok teljes számban be nem mennek,
26
akkor majd egész Izrael üdvözül, amint irva van: Eljön Sionból a szabaditó, és elhárítja Jákobról a gonoszságot.
27
És ez az én szövetségem velők, midőn majd elveszem bűneiket.
28
Az evangéliumra nézve ugyan ellenségek timiattatok; de a választottságnál fogva kedvesek az atyákért.
29
Mert Isten az ő ajándékait és meghívását nem bánja meg.
30
Mert valamint ti is egykor nem hittetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő hitetlenségök folytán,
31
úgy most ők is hitetlenekké lettek a ti megkegyelmeztetéstekre, hogy majd ők is irgalmasságot nyerjenek.
32
Mert Isten valamennyit a hitetlenségbe hagyta merülni, hogy valamennyin megkönyörüljön.
33
Oh Isten bölcseségének és tudományának mélységes gazdagsága! mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és megvizsgálhatatlanok az ő utai!
34
Mert ki láthat át az Úr végzésein? Vagy ki volt az ő tanácsadója?
35
Vagy ki adott neki előbb, hogy visszaadassék neki?
36
Mert őtőle, és őáltala, és őbenne van minden Őneki legyen dicsőség örökké! Ámen.
← Chapter 10
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 12 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16