bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (BDUZ) 1951 - Hungarian Bekes — Dalos NT
/
Acts 26
Acts 26
Hungarian Bible (BDUZ) 1951 - Hungarian Bekes — Dalos NT
← Chapter 25
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 27 →
1
Agrippa király erre Pálhoz fordult e szavakkal: „Megengedjük, hogy szólj a magad érdekében.” Pál erre kiterjesztette kezét, majd belekezdett védekező beszédébe.
2
„Boldognak tartom magamat, Agrippa király, hogy a te jelenlétedben védekezhetem a zsidók összes vádaskodásai ellen, annál is inkább,
3
mivel te ismered a zsidóknál honos összes szokásokat és vitás kérdéseket. Kérlek tehát, hallgass meg türelmesen.
4
Életem kezdettől fogva népem környezetében, Jeruzsálemben folyt, és ifjúkoromtól kezdve ismeretes az összes zsidók előtt.
5
Régtől fogva ismernek, s ha akarják, ők is megerősíthetik, hogy vallásuk legszigorúbb felekezete szerint éltem, mint farizeus.
6
Most meg azért állok itt és várom ítéletemet, mert reméltem Isten atyáinknak tett ígéretében,
7
pedig tizenkét törzsünk is abban reménykedik, hogy elnyeri ezt, ha éjjel - nappal állandóan teljesíti szolgálatát. E miatt a reménység miatt vádolnak engem a zsidók, király.
8
Mi hihetetlent találtok abban, hogy Isten halottakat támaszt föl?
9
Eleinte én is azt gondoltam, hogy határozottan a názáreti Jézus ellen kell szegülnöm,
10
s ezt meg is tettem Jeruzsálemben. A főpapok fölhatalmazásával sok szentet fogságba vetettem és kivégzésük mellett szavaztam.
11
Zsinagógáról zsinagógára jártam, sokszor megkínoztattam őket s így akartam őket káromlásra kényszeríteni. Sőt mindinkább elfogott a düh velük szemben, úgy hogy még idegen városokban is üldöztem őket.
12
Egy alkalommal a főpapok fölhatalmazásával és engedélyével Damaszkusz felé tartottam.
13
Ekkor útközben déltájban napnál vakítóbb fényt láttam, király, amely körülragyogott engem és útitársaimat. Mindnyájan földre buktunk.
14
Ekkor egy hangot hallottam, amely zsidó nyelven így szólt hozzám: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Hiába rugdalózol az ösztöke ellen!
15
Én erre megkérdeztem: Ki vagy Te Uram? Én vagyok Jézus, felelte az Úr, akit te üldözöl.
16
De kelj föl, állj talpra. Azért jelentem meg előtted, hogy terjesztője és tanúja légy annak, amit láttál és amit még ezután mutatok neked.
17
Megoltalmazlak népeddel és a pogányokkal szemben.
18
Ezek közé (most) azért küldelek, hogy fölnyisd szemüket, hogy a sötétségből a világosságba, a sátán hatalmából az Istenhez térjenek, s így elnyerjék a bűnbocsánatot és helyet kapjanak azok között, akiket a belém vetett hit megszentelt.
19
Ezért hát, Agrippa király, nem voltam hirtelen a mennyei látomás iránt,
20
hanem hirdettem először a damaszkusziaknak, jeruzsálemieknek és egész Judea lakósainak, majd a pogányoknak is, hogy tartsanak bűnbánatot és térjenek meg Istenhez a bűnbánat méltó tettei által.
21
Ezek miatt fogtak el a zsidók a templomban és voltak azon, hogy megöljenek.
22
Isten oltalma azonban megsegített mind a mai napig. Tanúságot tettem kicsinyek és nagyok előtt. Semmi mást nemmondtam azon kívül, amit Mózes és a próféták megjövendöltek:
23
vagyis hogy a Messiás szenvedni fog, elsőnek támad föl a halottak közül, s világosságot hirdet népének és a pogányoknak.”
24
Mikor védekező beszédében eddig jutott, Fesztusz harsány hangon közbekiáltott: „Elment az eszed, Pál! A sok tudomány elvette az eszedet.”
25
„nem vagyok én esztelen, kegyelmes Fesztusz, viszonozta Pál, hanem igaz és józan szavakat hirdetek.
26
A király, akihez éppen ezért bátran beszélek, ismeri ezeket a dolgokat. Valóban nem hinném, hogy valami is ismeretlen volna előtte ezek közül, hiszen mindez nem zugban történt.
27
Agrippa király, hiszel a prófétákban? Tudom, hogy hiszel!”
28
Erre Agrippa azt mondja Pálnak: „Kevés híja, hogy keresztény nem leszek.”
29
Pál erre így felelt: „Arra kérem az Istent, hogy akár kevés, akár sok, nemcsak te, hanem egész mai hallgatóságom olyan legyen mint én, e bilincsek kivételével.”
30
Ekkor a király, a helytartó, Berniké és a köröttük ülők fölemelkedtek helyükről.
31
Távozásuk közben ezeket a szavakat váltották egymás közt: „Ez az ember semmit sem tett, ami halált vagy bilincset érdemelne.”
32
Agrippa pedig így nyilatkozott Fesztusz előtt: „Ezt az embert szabadon lehetett volna bocsátani, ha nem föllebezett volna a császárhoz.”
← Chapter 25
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 27 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28