Mark 5

Hungarian Bible (BUZ) 1967 - Dr. Budai Gergely Ujszovetseg forditasa

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →

1JÉZUS ÚR A GERASZAI DÉMON FELETT (Mt 8:28-34; Lk 8:26-39) És elmentek a tónak túlsó partjára a geraszaiak földjére.

2Amint kiszállt a hajóból, azonnal találkozott vele egy ember, aki a sírboltokból jött ki, és akiben tisztátalan lélek volt;

3annak lakása a sírboltokban volt, és már láncokkal sem tudta őt senki megkötözni.

4Mert sokszor megkötözték ugyan békókkal és láncokkal, de a láncokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni;

5éjjel és nappal mindig a sírboltokban és a hegyeken tartózkodott, kiáltozott, és kővel verte magát.

6Amikor távolról meglátta Jézust, hozzáfutott, leborult előtte,

7és hangosan így kiáltott: Mit akarsz velem Jézus, a legmagasságosabb Istennek Fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj engem.

8Ugyanis Jézus azt mondta néki: Tisztátalan lélek, menj ki ebből az emberből!

9Jézus azt kérdezte tőle: Mi a neved? Az így felelt néki: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.

10És igen kérte Jézust, hogy ne űzze el őket arról a vidékről.

11Volt pedig ott a hegyen egy nagy legelésző disznónyáj;

12és (a tisztátalan lelkek) kérték Őt: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk.

13És megengedte nékik. A tisztátalan lelkek kimentek, belementek a disznókba, és a nyáj, mintegy kétezer disznó, a meredekről a tóba rohant, és belefulladt.

14A disznópásztorok pedig elfutottak, és hírül adták azt a városban és a falvakban; az emberek kimentek, hogy lássák, mi történt.

15Amikor Jézushoz érkeztek és látták, hogy az ördöngös, akiben azelőtt a Légió (nagyon sok tisztátalan lélek) volt, ott ül felöltözve és eszén van, megijedtek.

16Akik pedig, látták, elbeszélték nékik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal.

17Akkor kérni kezdték Jézust, hogy távozzék el az ő határukból.

18Amikor pedig hajóra szállt, arra kérte Őt a volt ördöngös, hogy Ővele maradhasson.

19De Jézus nem engedte meg, hanem így szólt néki: Eredj haza a tieidhez, és beszéld el nékik, mily nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és hogy megkönyörült rajtad.

20El is ment és kezdte hirdetni a Tízvárosban, mily nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindenki csodálkozott.

21JÉZUS ÚR A HALÁL FELETT; JÁIRUS LEÁNYA; AZ ASSZONY, AKI JÉZUS RUHÁJÁT MEGÉRINTETTE (Mt 9:18-26; Lk 8:40-56) Jézus hajón ismét átmenvén a másik partra, nagy sokaság gyűlt hozzá; és amikor Ő a tóparton volt,

22odament hozzá egy Jairus nevű zsinagógai elöljáró, és amint meglátta Őt, lábához borult,

23és igen kérte: Az én leánykám halálán van, jöjj el, tedd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.

24El is ment vele. Nagy sokaság követte Őt, és minden oldalról szorongatták.

25Volt ott (a sokaságban) egy tizenkét év óta vérfolyásban szenvedő asszony;

26az sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát betegségére költötte, de semmi hasznát nem vette, hanem még sokkal rosszabbul lett.

27Mivel pedig hallott Jézusról, a sokaságban háta mögé ment, és megérintette az ő ruháját;

28mert azt mondta: Ha csak ruháját érintem is, meg fogok gyógyulni.

29És azonnal megszűnt vérének folyása, és megérezte testében, hogy bajából meggyógyult.

30Jézus minthogy azonnal nagyon jól tudta, hogy isteni erő áradt ki Őbelőle, megfordult a sokaságban, és azt kérdezte: Ki érintette meg a ruhámat?

31Tanítványai így feleltek néki: Látod, hogy a sokaság szorongat téged, és azt kérdezed, hogy ki érintett engem?

32Akkor Jézus körülnézett, hogy lássa, ki tette azt.

33Az asszony pedig félve és remegve, mivel tudta, hogy mi történt vele, odament, leborult előtte, és igazán megmondott néki mindent.

34Ő pedig így szólt néki: Leányom, a te hited által gyógyultál meg. Eredj el békességgel, és bajodból meggyógyulván légy egészséges.

35Még beszélt, amikor néhányan megérkeztek a zsinagógai elöljáró házából, és azt mondták: Meghalt a leányod, miért fárasztod tovább a Mestert?

36Jézus azonban nem törődött az elhangzott szavakkal és így szólt a zsinagógai elöljárónak: Ne félj, csak higgy!

37És senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak a Jakab testvérének.

38Amikor megérkeztek a zsinagógai elöljáró házához, és Jézus látta az ott nyüzsgő sokaságot meg a siránkozókat és jajgatókat,

39bement és azt mondta nékik: Miért zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.

40De azok kinevették őt. Ő pedig mindenkit kiküldött, maga mellé vette a gyermek atyját, anyját, a három tanítványát, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.

41És megfogván a gyermek kezét azt mondta néki: „Talitha kúm\; ez megmagyarázva azt jelenti: Leányka néked mondom, kelj föl!

42Akkor a leányka azonnal fölkelt és járt, ugyanis tizenkét esztendős volt. És nagyon megrendülten elcsodálkoztak.

43Ő pedig szigorúan megparancsolta nékik azt, hogy ami ott történt, senki meg ne tudja, és azt mondta, hogy a leánynak adjanak enni.

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →

Recommended Reading

Commentary Mark Commentaries → Devotional Mark Devotional Guide → Get This Bible BUZ Study Bible →