Galatians 3

Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása

← Chapter 2 Jump to: Chapter 4 →

1Óh ti oktalan galaták, kicsoda igézett meg titeket, akiknek szeme előtt Jézus Krisztust úgy írtuk le, mintha köztetek feszítették volna meg?

2Csak azt akarom megtudni tőletek: a törvény cselekvéséből kaptátok-e a Lelket, vagy a hitnek a prédikálásából?

3Ennyire oktalanok vagytok? Amit Lélekben kezdtetek, most testben fejeznétek be?

4Hiába tapasztaltatok ennyi sok mindent? Ha ugyan hiába.

5Ezért aki a Lelket ajándékozza nektek és hatalmas dolgokat művel bennetek, a törvény cselekedetei által, vagy a hitnek a prédikálása által cselekszi-e? A megigazulás hit által van, nem a törvény cselekedeteiből

6így volt Ábrahám: hitt az Istenben s ez neki igazságul számíttatott be.

7Értsétek meg tehát, hogy a hívő emberek az Ábrahám fiai.

8Mivel pedig az írás előre látta, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, előre hirdette ezt az örvendetes üzenetet Ábrahámnak: Tebenned fog megáldatni minden nép.

9Ekként a hívő emberei; áldatnak meg a hívő Ábrahámmal.

10Mert a törvény cselekedeteiben bízó emberek átok alatt vannak; mint; hogy meg van írva: Átkozott mindenki, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.

11Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember bitből él.

12A törvény szerint pedig nem hitből igazulnak meg, hanem — amint megíratott, — aki cselekszi azokat, él azok által.

13Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, amikor átokká lett érettünk; mert meg van írva: Átkozott mindenki, aki fán függ,

14azért hogy Ábrahám megáldatása Jézus Krisztusban a pogányokra szálljon, hogy a megígért Lelket hit által elnyerjük.

15Atyámfiai, emberi módon szólok: még egy embernek megerősített végrendeletét sem teheti senki érvénytelenné, sem hozzá nem adhat.

16Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja „és magvai\-nak, mint sokról, hanem mint egyről: „és a te magodnak\, aki a Krisztus.

17Ezt pedig úgy értem, hogy azt a szövetséget, amelyet Isten előre megerősített a Krisztusra nézve, a négyszázharminc esztendő múlva keletkezett törvény nem teszi érvénytelenné, hogy megsemmisítse az ígéretet.

18Mert ha törvény által van az örökség, akkor többé nem ígéret által; Ábrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt az Isten.

19Mirevaló tehát a törvény? A bűnök miatt adatott, amíg eljön a Mag, akinek tétetett az ígéret; és a törvény angyalok útján rendeltetett közbenjáró által.

20A közbenjáró pedig nem egyé, Isten ellenben egy.

21A törvény tehát az Isten ígéretei ellen van-é? Semmiképen! Mert ha olyan törvény adatott volna, amely képes megeleveníteni, valóban törvény által volna az igazság.

22De az írás mindent bűn alá rekesztett; hogy az ígéret a Jézus Krisztusban való hitből adassék a hívőknek.

23A hit eljövetele előtt pedig törvény alatt őriztettünk, egybezárva arra a hitre, melynek még a jövőben kellett kijelentetnie.

24Így a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.

25De miután eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.

26Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.

27Mert akik Krisztusra keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.

28Nincs zsidó, sem görög, sem szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egy vagytok a Krisztus Jézusban.

29Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám magva vagytok és ígéret szerint örökösök.

← Chapter 2 Jump to: Chapter 4 →