bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása
/
Mark 10
Mark 10
Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása
← Chapter 9
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 11 →
1
És felkelve, elment onnan Júdea határába és a Jordánontúlra, és ismét sokaság gyűlt hozzá; ő pedig szokása szerint ismét tanította őket.
2
És a farizeusok odamentek hozzá, megkérdezték kísértve őt, hogy szabad-e férjnek feleségét elbocsátania.
3
Ő pedig azt felelte nekik: Mit parancsolt nektek Mózes?
4
Ők pedig azt mondták: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.
5
És Jézus így válaszolt: A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot.
6
De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremtette őket az Isten.
7
Ezért a férfi elhagyja az ő atyját és anyját és ragaszkodik az ő feleségéhez
8
és lesznek ketten egy testté. Azért többé nem két test ők, hanem egy.
9
Amit tehát az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza.
10
És odahaza a tanítványai ismét meg kérdezték őt e dolog felől.
11
Ő pedig így felelt nekik: Aki elbocsátja a feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene;
12
ha pedig a feleség hagyja el az ő férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el.
13
És kis gyermekeket vittek hozzá, hogy kezét rájok tegye. A tanítványok pedig feddették azokat, akik odavitték.
14
Mikor azonban Jézus ezt látta, megharagudott és ezt mondta nekik: Engedjétek, hogy a kis gyermekek hozzám jöjjenek, ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
15
Bizony mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kis gyermek, semmiképpen sem megy be abba.
16
Azután ölébe vette azokat, rájuk tette és megáldotta őket.
17
És mikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, térdre borult előtte és megkérdezte tőle: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem?
18
Jézus pedig így válaszolt neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy: az Isten.
19
A parancsolatokat tudod: Ne ölj; Ne paráználkodjál; Ne lopj; Hamis tanúbizonyságot ne tégy; Ne rabolj; Tiszteld atyádat és anyádat.
20
Ő pedig azt mondta neki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.
21
Jézus pedig rátekintett, megkedvelte őt és azt mondta neki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat és oszd ki a szegényeknek és kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj és kövess engem, — felvéve a keresztet, — (A 21. versben gondolatjel közé tett szavak a legrégibb kéziratokban nincsenek meg.)
22
Az pedig elszomorodott e beszéden, és búsan távozott, mert nagy vagyona volt.
23
Jézus pedig körültekintve, így szólt tanítványaihoz: Milyen nehezen mennek, be az Isten országába, akik gazdagok!
24
A tanítványok pedig megdöbbentek az ő beszédén, de Jézus újra megszólalt és ezt mondta nekik:. Gyermekeim, milyen nehéz — azoknak, akik a gazdagságban bíznak — az Isten országába bejutni! (A 24. versben gondolatjel közé tett szavak a legrégibb kéziratokban nincsenek meg.)
25
Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.
26
Azok pedig szerfelett zavarba jöttek és így szóltak egymás között: Hát akkor kicsoda üdvözülhet?
27
Jézus pedig rájuk tekintett és ezt mondta: Embereknél lehetetlen ez, de az Istennél nem; mert az Istennél minden lehetséges.
28
És Péter kezdte mondani neki: íme, mi mindent elhagytunk és követtünk téged.
29
Jézus pedig ezt mondta: Bizony mondom nektek: senki sem hagyta el házát, fiútestvéreit vagy nőtestvéreit, anyját, atyját vagy feleségét vagy gyermekeit vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért úgy,
30
hogy ne kapna százannyit most ebben az időben: házakat, fiútestvéreket és nőtestvéreket, és anyát, gyermekeket és szántóföldeket, ha mindjárt üldöztetésekkel is; a jövendő világban pedig örök életet.
31
Sok utolsó lesz elsővé és sok első utolsóvá.
32
Úton voltak és mentek fel Jeruzsálembe; és előttük haladt Jézus, és ők csodálkoztak; és akik követték őt, féltek. Ekkor ismét maga mellé vette a tizenkettőt, kezdte nekik mondani, minek kell vele megtörténnie:
33
íme felmegyünk Jeruzsálembe és az Ember Fiát a papi fejedelmek és írástudók kezébe adják, halálra ítélik ós kiszolgáltatják a pogányoknak;
34
és csúfot űznek belőle és leköpdösik, megostorozzák és megölik, de harmadnap feltámad.
35
És odajárultak hozzá Jakab és János, a Zebedeus két fia és azt mondták: Mester, szeretnők, ha teljesítenéd kérésünket.
36
Ő pedig megkérdezte tőlük: Mit kívántok, hogy tegyek veletek?
37
Azok pedig ezt mondták neki: Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, másikunk pedig a balkezed felől üljön a te dicsőségedben.
38
Jézus azonban azt mondta nekik: Nem tudjátok, mit kértek. Kiihatjátok-e azt a poharat, amelyet én kiiszom? És megkeresztelkedhettek-e azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?
39
Azok pedig azt mondták neki: Megtehetjük. Jézus azonban így szólt hozzájuk: A poharat ugyan, amelyet én kiiszom, kiisszátok és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,
40
de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.
41
Mikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra.
42
Jézus pedig magához szólította őket és azt mondta nekik: Tudjátok, hogy azok, akik a pogányok között fejedelmeknek számítanak, uralkodnak rajtuk és az ő nagyjaik hatalmaskodnak felettük.
43
De nem így lesz közöttetek; hanem aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok;
44
és aki közöttetek első akar lenni, legyen mindenkinek szolgája.
45
Mert az Ember Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért.
46
Majd Jerikóba értek. És mikor ő és tanítványai és nagy sokaság Jerikóból kimentek, Timeus fia, Bartimeus, egy vak koldus, ott ült az út mellett.
47
És mikor meghallotta, hogy az a názáreti Jézus, kiáltozni kezdett: Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam:
48
Erre sokan rátámadtak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!
49
Akkor Jézus megállott és azt mondta: Hívjátok ide. És odahívták a vakot e szavakkal: Bízzál! Kelj fel! Hívat téged.
50
Az pedig felsőruháját ledobva, felugrott és odament Jézushoz.
51
És Jézus így szólt hozzá: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig azt mondta neki: Mester, hogy lássak.
52
És Jézus így szólott hozzá: Eredj el; a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szemevilága és követte őt az úton.
← Chapter 9
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 11 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16