bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása
/
Matthew 27
Matthew 27
Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása
← Chapter 26
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 28 →
1
Mikor pedig reggel lett, határozatot hoztak az összes papi fejedelmek és a nép vénei Jézus ellen, hogy megölik őt.
2
És miután megkötözték, elvitték és átadták Poncius Pilátusnak, a helytartónak.
3
Mikor Júdás, aki őt el árulta, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, a harminc ezüst pénzt visszavitte a papi fejedelmeknek és véneknek és ezt mondta:
4
Vétkeztem, mivel ártatlan vért árultam el. Ők azonban azt mondták: Mit tartozik ez ránk? A te dolgod.
5
Ő pedig eldobta az ezüst pénzeket a templomban, eltávozott, ment és felakasztotta magát.
6
A papi fejedelmek pedig felszedték az ezüst pénzt és azt mondták: Nem szabad ezt a templom kincséhez tennünk, mert vérdíj.
7
És tanácsot tartva, megvásárolták azon a fazekas mezejét az idegenek számára temetőül.
8
Ezért hívják azt a földet Vérmezőnek mind e mai napig.
9
Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása, aki így szólt: És vették a harminc ezüst pénzt, a felbecsültnek árát, akit Izrael fiai részéről felbecsültek,
10
és odaadták a fazekas mezejéért, amint meghagyta nekem az Úr.
11
Jézus pedig ott állt a helytartó előtt. És a helytartó megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Jézus pedig így szólt: Te mondod,
12
És mikor a papi fejedelmek és vének vádolták, semmit sem felelt.
13
Akkor így szólt neki Pilátus: Nem hallod, mi mindennel vádolnak?
14
És nem felelt neki egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó igen csodálkozott.
15
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, akit akartak.
16
Volt pedig akkor egy hírhedt foglyuk, akit Barabbásnak hívtak.
17
Ezért, mikor összegyűltek, így szólt Pilátus: Melyiket akarjátok, hogy szabadon bocsássam nektek: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak hívnak?
18
Mert tudta, hogy csak irigységből adták őt a kezére.
19
Mikor pedig a bírói székbe ült, felesége üzenetet küldött neki: Ne avatkozzál annak az igaz embernek dolgába, mert sokat szenvedtem miatta ma álmomban.
20
Ám a papi fejedelmek és a vének felbujtották a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust ellenben veszítsék el.
21
Azután a helytartó azt mondta nekik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam nektek? Azok pedig így szóltak: Barabbást.
22
Pilátus azt mondta nekik: Mit tegyek hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak? És mindnyájan azt mondták: Feszítsd meg!
23
A helytartó pedig megkérdezte: Hát mi rosszat cselekedett? De azok annál hangosabban kiáltották: Feszítsd meg!
24
Mikor Pilátus látta, hogy semmire sem megy, sőt még nagyobb zavargás támad, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság előtt és így szólt: Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek vérétől. Ti feleltek érte!
25
És az egész nép azt felelte: Az ő vére rajtunk és gyermekeinken.
26
Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta és kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék.
27
Akkor a helytartó katonái elvitték Jézust a várba és összegyűjtötték ellene az egész csapatot.
28
És levetkőztették és bíborpalástot adtak rá.
29
Majd tövisből font koronát tettek a fejére és jobb kezébe nádszálat adtak. És térdet hajtva, csúfolták őt és azt mondták: Üdvözlégy, zsidók királya!
30
Majd leköpdösték, elvették tőle a nádszálat és a fejéhez verték.
31
És miután csúfot űztek belőle, levették róla a palástot és a maga ruhájába öltöztették. Majd elvitték, hogy megfeszítsék.
32
Kifelé menet pedig találkoztak egy cirénei emberrel, akit Simonnak hívtak; ezt kényszerítették, hogy vigye az ő keresztjét.
33
És miután odaértek arra a helyre, amelyet Golgotának, vagyis Koponya-helynek neveznek,
34
epével kevert bort adtak neki inni. Ezt megízlelte, de nem akart inni.
35
Miután pedig megfeszítették őt, sorsvetéssel osztoztak a ruháin. Hogy beteljesedjék a próféta mondása: Ruháimon megosztoztak maguk között és köntösömre sorsot vetettek.
36
Majd leülve ott, őrizték őt.
37
És feje fölé függesztették elítéltetésének okát, és ezt írták oda: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
38
Ugyanakkor két rablót is megfeszítettek vele együtt; egyiket jobb, a másikat bal keze felől.
39
Az arramenők pedig káromolták őt, fejüket csóválva,
40
és ezt mondva: Te, aki lerontod a templomot és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat. Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
41
Hasonlóképen a papi fejedelmek is gúnyolódva mondták az írástudókkal és vénekkel együtt:
42
Másokat megmentett; magát nem tudja megmenteni. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről és majd hiszünk benne.
43
Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja. Hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.
44
Hasonlóképen gyalázták őt a gonosztevők is, akiket vele együtt feszítettek meg.
45
Hat órától kezdve pedig sötétség lett az egész földön kilenc óráig.
46
Kilenc óra táján pedig Jézus hangosan így kiáltott: Éli, Éli, lama sabaktáni azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
47
Némelyek pedig az ott állók közül, akik ezt hallották, így szóltak: Illést hívja.
48
Ekkor egyikük nyomban odafutott, szivacsot vett, amelyet megtöltött ecettel, nádszálra tűzte és inni adott neki.
49
A többiek pedig ezt mondták: Hagyd el; lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa őt?
50
Jézus pedig ismét hangosan felkiáltva, kilehelte lelkét.
51
És íme a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. És a föld megrendült és a sziklák megrepedeztek;
52
a sírok megnyíltak és sok elhunyt szentnek a teste feltámadt;
53
ezek a sírokból kijőve, az ő feltámadása után bementek a szent városba és sokaknak megjelentek.
54
A százados pedig, és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, és igen megrémültek és így szóltak: Bizony Isten Fia volt ez!
55
Volt pedig ott sok asszony, akik távolról szemlélték mindezt: ezek Galileából követték Jézust és szolgáltak neki.
56
Köztük volt a magdalai Mária, továbbá Mária, Jakab és József anyja és a Zebedeus fiainak anyja.
57
Mikor pedig beesteledett, eljött egy gazdag ember Arimatiából, névszerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak.
58
Ez bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Ekkor Pilátus megparancsolta, hogy adják ki.
59
És József magához vette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte,
60
és elhelyezte a maga új sírboltjába, amelyet a sziklába vágatott. És miután a sír bejáratához egy nagy követ hengerített, eltávozott.
61
Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek.
62
Másnap pedig, amely a péntek után következik, összegyűltek a papi fejedelmek és a farizeusok Pilátushoz,
63
és azt mondták: Uram, mi emlékszünk arra, hogy ez a csaló még életében azt mondta: Harmadnapra feltámadok!
64
Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, hogy a tanítványai, odamenve, valamiképpen el ne lopják őt és azt ne mondják a népnek: Feltámadott a halálból! és ez az utolsó csalás még rosszabb lesz az elsőnél.
65
Pilátus azt mondta nekik: Van őrségetek: menjetek, őriztessétek, ahogy jónak látjátok.
66
És ők elmentek, lepecsételjék a követ és a sírt az őrséggel őriztették.
← Chapter 26
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 28 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28