bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian (Karoli Bible 1908)
/
Job 29
Job 29
Hungarian (Karoli Bible 1908)
← Chapter 28
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 30 →
1
Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda:
2
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem!
3
Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, [s] világánál jártam a setétet;
4
A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra!
5
Mikor még a Mindenható velem volt, [és] körültem voltak gyermekeim;
6
Mikor lábaimat [édes] tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott;
7
Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám:
8
Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek [és ]állottak.
9
A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették.
10
A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt.
11
Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem.
12
Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége.
13
A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém.
14
Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem.
15
A vaknak én szeme valék, és a sántának lába.
16
A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém.
17
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala.
18
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim.
19
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
20
Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben.
21
Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra.
22
Az én szavaim után nem szóltak többet, [s harmatként] hullt []rájok beszédem.
23
Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
24
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
25
[Örömest] választottam útjokat, mint főember ültem [ott;] úgy laktam [ott,] mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
← Chapter 28
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 30 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42