2 Corinthians 4

Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István

← Chapter 3 Jump to: Chapter 5 →

1Annakokáért, mivelhogy ebben a szolgálatban vagyunk, a nyert irgalomhoz képest nem csüggedünk el,

2hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint akik nem járunk álnokságban, és nem hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.

3Ha pedig homályos is a mi evangéliumunk, azok között homályos, akik elvesznek,

4akik között e világ istene megvakította a hitetlenek gondolkozását, hogy ne fényljék nekik a Krisztus dicsőséges evangéliumának világossága, aki az Isten képe.

5Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem Krisztus Jézust, mint Urat; magunkat pedig mint a ti szolgáitokat Jézusért.

6Mert az Isten, aki azt mondotta, hogy a sötétségből világosság fényljék, ő fénylett a mi szívünkben, hogy világosságot adjon az Isten dicsőségének megismerésére a Jézus Krisztus arcán.

7E kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy az erő nagysága Istené legyen, és nem magunktól való,

8mikor mindenben nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de kétségbe nem esünk,

9üldöztetünk, de el nem hagyatunk; letiportatunk, de el nem veszünk;

10mindenkor körülhordozzuk testünkben az Úr Jézus megöletését, hogy a Jézus élete is nyilvánvalóvá tétessék a mi testünkben.

11Mert mi, az élők, mindig halálra adatunk Jézusért, hogy a Jézus élete is nyilvánvalóvá tétessék a mi halandó testünkben.

12Úgyhogy a halál mibennünk munkálkodik, az élet pedig tibennetek.

13De mivel a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, amint meg van:4 Hittem, azért beszéltem; mi is hiszünk, azért beszélünk is;

14tudván, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, minket is feltámaszt Jézus által, és veletek együtt előállít.

15Mert ez mind értetek van, hogy a kegyelem megsokasodván a sokakon által a hálaadást gazdaggá tegye az Isten dicsőségére.

16Ezért nem csüggedünk el; hanem ha a mi külső emberünk tönkremegy is, de a belső napról napra újul.

17Mert a mi pillanatnyi, könnyű nyomorúságunk minden mértéket meghaladó örök súlyú dicsőséget szerez nekünk,

18mivel hogy mi nem azokra nézünk, amelyek láthatók, hanem azokra, amelyek láthatatlanok; mert a láthatók ideig valók, de a nem láthatók örökkévalók.

← Chapter 3 Jump to: Chapter 5 →