bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
2 Kings 3
2 Kings 3
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 4 →
1
Jórám pedig, Áháb fia,6 Jósafátnak, Júda királyának tizennyolcadik évében lett király Izráel felett Samáriában; és tizenkét esztendeig uralkodott.
2
És azt cselekedte, ami rossz az Úr szemeiben, csak nem annyira, mint atyja és anyja; ugyanis a Baál szent fáját eltávolította, melyet atyja csináltatott;
3
de Járobeámnak, Nebát fiának bűnéhez ragaszkodott, amelybe az vitte Izráelt; attól nem tágított.
4
Mésa pedig, Móáb királya juhtenyésztő volt; és Izráel királyának százezer bárányt és százezer kos-gyapjat szolgáltatott.
5
De történt, hogy mikor Áháb meghalt, Móáb királya elpártolt Izráel királyától.
6
És mikor Jórám király kivonult azon a napon Samáriából és szemlére állította egész Izráelt;
7
ment és küldött Jósafáthoz, Júda királyához, mondván: Móáb királya elpártolt tőlem, eljössz-e velem Móáb ellen a háborúba? És azt mondta: Elmegyek, úgy én, mint te, úgy az én népem, mint a te néped, úgy az én lovaim, mint a te lovaid.
8
És azt mondta: Melyik úton vonulunk fel? Mire az azt mondta: Az edomi sivatag útján.
9
Elment tehát Izráel királya, Júda királya és Edom királya, és mikor hétnapi utat megkerültek: nem volt víz a tábor számára, sem a barom számára, mely nyomukban volt.
10
Akkor azt mondta Izráel királya: Jaj, hát azért hívta ide az Úr ezt a három királyt, hogy Móáb kezébe adja őket!
11
Jósafát pedig azt mondta: Hát nincs itt az Úrnak egy prófétája, hogy megkérdezzük általa az Urat? Erre megszólalt egy Izráel királyának szolgái közül, és azt mondta: Itt van Elisa, Sáfát fia, aki vizet öntött Illyés kezeire.
12
És azt mondta Jósafát: Annál van az Úr szava; ezzel lementek hozzá Izráel királya és Jósafát, meg Edom királya.
13
Elisa pedig azt mondta Izráel királyának: Mi közöm nekem tehozzád? Eredj atyád prófétáihoz és anyád prófétáihoz; de azt mondta neki Izráel királya: Nem, mert az Úr hívta ezt a három királyt, hogy Móáb kezébe adja őket.
14
Erre azt mondta Elisa: Él a Seregek Ura, akinek szolgálatában állok, hogy ha Jósafátra, Júda királyára nem volnék tekintettel; téged nem vennélek tekintetbe, meg sem látnálak.
15
Most azonban hozzatok nekem egy hárfást; és történt, hogy mikor a hárfás hárfázott, reá szállott az Úr keze.
16
És azt mondta: Így mondta az Úr: Csináljatok e völgyben árkot árok mellé.
17
Mert így mondta az Úr: Nem láttok szelet és nem láttok esőt, az a völgy mégis megtelik vízzel; és ihattok ti, és jószágaitok és barmaitok.
18
De ez még nem elég az Úr szemeiben; hanem Móábot is kezetekbe adja.
19
Úgyhogy levertek minden erődített várost és minden kiváló várost, és minden jó fát kivágtok és minden vízforrást betömtök; és minden jó szántóföldet elrontotok kövekkel.
20
És úgy lett, reggel, mikor az ételáldozatot szokták bemutatni, egyszerre csak víz jött Edom felől; úgyhogy a föld tele lett vízzel.
21
És egész Móáb hallotta, hogy felvonultak ellene a királyok háborúra; tehát behívtak mindenkit, aki már övet köthetett, és feljebb, és megálltak a határon.
22
És reggel, mikor korán felkeltek, a nap éppen rásütött a vízre; tehát Móáb távolról úgy látta, hogy a víz vöröslik, mint a vér.
23
Úgyhogy azt mondták: Vér ez, bizonyára elpusztultak a királyok, leverte egyik a másikát; most tehát prédára Móáb!
24
Mikor azonban Izráel táborához értek, felkeltek az izráeliek és megverték a móábiakat úgy, hogy megfutamodtak előttük; aztán benyomultak, vervén a móábiakat.
25
És a városokat lerombolták, és minden jó szántóföldre mindenki egy-egy követ dobott, úgyhogy betöltötték, és minden vízforrást betömtek, és minden jó fát kivágtak úgy, hogy csak Kír-Hareszet falában hagyták meg a köveket.
26
Mikor azt körülvették a parittyások és leverték, és Móáb királya látta, hogy ő alul maradt a hadakozásban; maga mellé vett hétszáz kardforgató embert, hogy Edom királyával szemben keresztül törjenek, de nem bírtak.
27
Akkor fogta elsőszülött fiát, aki király lett volna az ő helyébe, és megáldozta őt égő áldozatul kőfalon, mire nagy harag támadt Izráelre; úgyhogy elvonultak tőle és visszatértek az országba.
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 4 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25