Esther 3

Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István

← Chapter 2 Jump to: Chapter 4 →

1Ezek után a dolgok után naggyá tette Ahasvérus király az agági Hámánt, Hammedátá fiát és felmagasztalta őt; úgy, hogy trónját magasabbra tette minden fejedelménél, akik vele voltak.

2És a királynak minden szolgája, aki a király kapujában volt, térdet hajtott és leborult Hámán előtt, mert úgy parancsolta felőle a király; de Mordekáj nem hajtott térdet és nem borult le.

3Mondták is a király szolgái, kik a király kapujában voltak, Mordekájnak: Miért hágod át a király parancsát?

4És történt, hogy mikor napról-napra mondták neki és nem hallgatott rájuk; hát jelentették Hámánnak, hogy lássák, megállnak-e majd Mordekáj szavai, tudniillik azt jelentette ki nekik, hogy ő zsidó.

5És mikor Hámán látta, hogy Mordekáj nem hajt térdet és nem borul le előtte; megtelt Hámán dühvel.

6De nem látta érdemesnek egyedül Mordekájra vetni kezet, mikor meg mondták neki Mordekáj nemzetét; hanem ki akarta irtani Hámán az összes zsidókat, akik Ahasvérus egész birodalmában voltak, Mordekáj népét.

7Az első hónapban, azaz Niszán havában, Ahasvérus király tizenkettedik évében, púrt vetettek, azaz sorsot Hámán számára, napról napra, hónapról hónapra kijött a tizenkettedik, azaz Adár hava.

8Ekkor azt mondta Hámán Ahasvérus királynak: Van egy nép szétszórva és elszigetelve a népek között birodalmad minden tartományában; mivel ennek törvényei különböznek minden népétől, és a király törvényeit nem teljesítik, hát a királynak nem való meghagyni őket.

9Ha tetszik a királynak, adjanak egy írást az elvesztésükre; és tízezer tálentum ezüstöt mérek a hivatalnokok kezeihez, hogy tegyék be a király kincstárába.

10Erre lehúzta a király pecsétgyűrűjét a kezéről; és átadta azt az agági Hámánnak, Hammedátá fiának, a zsidók ellenségének;

11és azt mondta a király Hámánnak: Az ezüst neked van adva; a nép is, hogy tégy vele, amit jónak látsz.

12És összehívták a király íródeákjait az első hónapra, abban a tizenharmadik napra, és elkészült az írás egészen úgy, amint Hámán parancsolta, a király kormányzóinak és a pasáknak, kik az egyes tartományok felett voltak, és az egyes népek fejedelmeinek, minden tartománynak a maga írásával és minden népnek a maga nyelvén; az írás Ahasvérus király nevében szólt, és a király gyűrűjével volt megpecsételve.

13És levelek küldettek a futárok által a király minden tartományába, hogy ki kell pusztítani, megölni és elveszteni a zsidókat mind, ifjútól vénig, kicsinyeket és asszonyokat, egy napon, a tizenkettedik hónapnak, azaz Adár havának tizenharmadik napján; és martalékjukat elzsákmányolni.

14Az írás mását parancsba kellett adni minden egyes tartományban megmagyarázva minden népnek; hogy legyenek készen erre a napra.

15A futárok kimentek sietve a királyi szóval, és Súsán székvárosában kiadták a parancsot; a király pedig és Hámán leültek inni, míg a város, Súsán, zavarban volt.

← Chapter 2 Jump to: Chapter 4 →