Joel 3

Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István

← Chapter 2 Jump to:

1Mert íme azokban a napokban [és abban az időben], mikor megfordítom Júda [és Jeruzsálem] sorsát;

2hát összeszedem a pogányokat mind, és leviszem őket a Jósafát völgyébe; és ott ítélkezem velük népemért [és örökségemért, Izráelért], melyet elszórtak a pogányok között. És országomat elosztották,

3és népemre sorsot vetettek; és egy fiút adtak egy parázna nőért, a leányt pedig a borért adták el, amit megittak.

4Mit is akartok ti velem, Tírusz és Cidon, és Filisztea egész kerülete? Vajon visszafizetni akartok-e nekem valamit, vagy ti akartok valamit elkövetni ellenem? Könnyen hamar visszatérítem tetteteket fejetekre:

5ti, akik ezüstömet és aranyomat elvettétek, és drága kincseimet bevittétek templomaitokba;

6és Júda fiait és Jeruzsálem fiait eladtátok a görögök fiainak, hogy messzire vessétek őket határukról.

7íme én felkeltem őket arról a helyről, ahova eladtátok őket; és visszatérítem tetteteket a fejetekre.

8És eladom fiaitokat és leányaitokat a Júda fiainak kezébe, és eladják őket a sábaiaknak [egy távoli népnek; mert az Úr szólott].

9Hirdessétek ezt a pogányok között, szenteljetek háborút; ébresszétek fel a hősöket, jöjjenek el, vonuljanak fel a hadfiak mind.

10Kovácsoljátok ekevasaitokat kardokká, és szÚretelőkéseiteket dárdákká; a gyenge mondja: Én hős vagyok!

11Siessetek és jertek, pogányok, mind köröskörül, és gyülekezzetek össze; oda vidd le, Uram, hőseidet!

12Ébredjenek, és vonuljanak fel a pogányok a Jósafát völgyébe; mert ott ülök le, hogy megítéljem a pogányokat mind köröskörül.

13Indítsatok sarlót, mert megérett az aratás; jertek, tiporjátok, mert tele a sajtó, eláradtak a kádak, mert nagy a gonoszságuk.

14Tömegek tömegeken a végzet völgyében; mert közel van az Úr napja a végzet völgyében.

15Nap és hold elsötétült, és a csillagok bevonták fényüket.

16És az Úr Cionból kiált, és Jeruzsálemből megharsan; és megremeg az ég és a föld. De az Úr menedéke az ő népének, és erőssége Izráel fiainak.

17És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, aki Cionban lakom, az én szent hegyemen; és Jeruzsálem szentséggé lesz, és idegenek nem mennek többé rajta keresztül.

18És lesz azon a napon, a hegyek musttól csepegnek; és a halmok tejjel folynak, és Júda medrei mind vízzel folynak. És forrás fakad az Úr házából, és megöntözi az Akác-völgyet.

19Egyiptom pusztasággá lesz, és Edom puszta sivataggá lesz; a Júda fiain való erőszak miatt, hogy ártatlan vért ontottak országukban.

20Júdát pedig örökké lakni fogják; és Jeruzsálemet nemzedékről nemzedékre.

21És megbosszulom vérüket, melyet nem bosszultam meg; és az Úr a Cionon lakik.

← Chapter 2 Jump to: