bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Mark 12
Mark 12
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 11
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 13 →
1
És kezdett nekik példázatokban beszélni. Szőlőt ültetett egy ember és körülvette sövénnyel, és ásott sajtóvályút, és épített tornyot; és kiadta azt szőlőműveseknek, és külföldre ment.
2
És a maga idején szolgát küldött a szőlőművesekhez, hogy a szőlőművesektől szedjen be a szőlő gyümölcséből;
3
azok pedig megfogván azt, megverték, és elküldték Úresen.
4
És ismét másik szolgát küldött hozzájuk; és azt fejbe verték, és meggyalázták.
5
És ismét másikat küldött, és azt megölték; és sok másokat, kiket megvertek, kiket megöltek.
6
Mivel most már még egy volt neki, az ő szerelmes fia, elküldte azt is hozzájuk, utoljára, mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
7
Azok a szőlőművesek pedig azt mondták egymás közt: Ez az örökös, jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.
8
És megfogván őt, megölték, és kivetették a szőlőből.
9
Mit cselekszik most már a szőlő ura? Eljön és elveszti a szőlőműveseket, és másoknak adja a szőlőt.
10
Nem is olvastátok ezt az igét: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé;
11
az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeinkben?
12
És szerették volna őt megfogni, de féltek a sokaságtól; mert megértették, hogy rájuk mondta a példázatot; tehát otthagyván őt, elmentek.
13
És küldtek hozzá némelyeket a farizeusok és Heródes-pártiak közül, hogy fogják meg őt szóval.
14
Azok pedig eljővén, azt mondták neki: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, és nem törődöl senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazán az Isten útját tanítod: szabad a császárnak adót fizetni vagy nem; fizessünk, vagy ne fizessünk?
15
Ő pedig, tudva képmutatásukat, azt mondta nekik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam!
16
Azok pedig vittek. És azt mondta nekik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig azt mondták neki: A császáré.
17
És felelvén Jézus, azt mondta nekik: Adjátok meg, ami a császáré, a császárnak, és ami az Istené, az Istennek. És elcsodálkoztak őrajta.
18
És jöttek hozzá szadduceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás; és megkérdezték őt, mondván:
19
Mester, Mózes azt írta nekünk, hogy ha valakinek a fivére meghal, és feleséget hagy hátra, gyermekeket meg nem hagy, vegye el a fivére annak feleségét, és támasszon magot fivérének.
20
Volt most már hét fivér, és az első feleséget vett, és úgy halt meg, hogy nem hagyott magot.
21
Akkor a második vette el azt, és meghalt, és az sem hagyott magot,
22
és a harmadik hasonlóképpen; és elvette azt mind a hét, és nem hagytak magot. Valamennyi után végül meghalt az asszony is.
23
A feltámadáskor most már, mikor feltámadnak, melyiküknek lesz a felesége; mert mind a heten bírták őt feleségül?
24
És felelvén Jézus, azt mondta nekik: Nem amiatt tévedtek-e, hogy nem ismeritek az Írásokat, sem az Istennek hatalmát?
25
Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek; hanem úgy vannak, mint angyalok a mennyben.
26
Ami pedig a halottakat illeti, hogy feltámadnak, nem olvastátok-e a Mózes könyvében a csipkebokornál hogyan mondja neki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene?
27
Nem holtaké az Isten, hanem élők Istene; ti tehát nagyon tévedtek.
28
És hozzámenvén egy az írástudók közül, aki hallotta őket veszekedni, látva, hogy azoknak jól megfelelt, megkérdezte őt: Melyik a legeslegelső parancsolat?
29
Jézus pedig felelt neki: A legeslegelső parancsolat: Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk az Úr egyedül.
30
És szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
31
És a második hasonló, ez: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Nagyobb ezeknél más parancsolat nincs.
32
És azt mondta neki az írástudó: Helyes, Mester, igazán mondtad; mert egy az Isten és nincs kívüle más,
33
és szeretni őt teljes szívből és teljes elméből és teljes lélekből és teljes erőből; és szeretni felebarátunkat, mint önmagunkat, több minden égő áldozatnál és az áldozatoknál.
34
És Jézus látván, hogy okosan felelt, azt mondta neki: Nem messze vagy az Isten országától. És senki sem merte többé megkérdezni.
35
És felelvén Jézus, azt mondta a templomban tanítván: Hogy mondják az írástudók, hogy Krisztus Dávidnak fia?
36
Mert Dávid maga mondta a Szent Szellem által: Azt mondta az Úr az én Uramnak: Ülj jobbomra, míg ellenségeidet zsámolyul teszem lábaid alá.
37
Maga Dávid tehát Urnak mondja őt, hát honnét fia neki? És a nagy sokaság örömest hallgatta őt.
38
És azt mondta nekik tanításában: őrizkedjetek az írástudóktól, akik szeretik a hosszú ruhákban való járást, a köszöntéseket a piacokon,
39
az első üléseket a gyülekezetekben, és a főhelyeket a lakomákon;
40
akik megeszik az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoznak. Ezek súlyosabb ítéletet vesznek.
41
És leülvén a persellyel átellenbe, nézte, hogyan tesz a sokaság pénzt a perselybe; és sok gazdag tett sokat.
42
És jővén egy szegény özvegy is, tett két fillért, azaz egy krajcárt.
43
Erre odahíván tanítványait, azt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegy többet tett, mint mindazok, akik tettek a perselybe.
44
Mert mind az ő feleslegükből tettek; ez pedig az ő szűkölködéséből, amije csak volt, mind oda tette, egész élését.
← Chapter 11
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 13 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16