Song of Solomon 5

Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →

1Jövök kertembe, húgom, mátkám, szedem mirhámat balzsamommal; eszem lépes mézemet mézemmel, iszom boromat tejemmel. Egyetek barátaim, igyatok; részegedjetek meg, szerelmeseim.

2Én alszom, de szívem ébren van; hallga! kedvesem kopogtat: Nyisd ki nekem, húgom, barátnőm, galambom, ártatlanom; mert a fejem tele van harmattal, fürtjeim az éj permetével.

3Levetettem köntösömet, hogy öltsem fel; megmostam lábaimat, hogy piszkoljam be?

4Kedvesem benyújtotta kezét a nyíláson, és bensőm megindult rajta.

5Felkeltem én, hogy nyissak kedvesemnek; és kezeim mirhát csepegtek, és ujjaim folyó mirhát a závár kilincsére.

6Én kinyitottam kedvesemnek; de kedvesem elhajolt, elment. A lelkem kiment, vele beszélgetve: kerestem őt, de nem találtam őt; hívtam őt, de nem felelt nekem.

7Előtaláltak engem az őrök, akik a várost kerülik, megvertek engem, megsebeztek engem: levették a fátyolomat rólam a kőfalak őrzői.

8Esküdjetek nekem, Jeruzsálem leányai, ha előtaláljátok kedvesemet, mit fogtok neki mondani? hogy én betege vagyok a szerelemnek!

9Mivel több a te kedvesed más kedvesnél oh, legszebb asszony; mivel több a te kedvesed más kedvesnél, hogy így esketsz minket?

10Az én kedvesem fehér és piros, kitűnik tízezer közül.

11A feje arany, tiszta arany; fÚrtjei kacskaringók, feketék, mint a hollók.

12Szemei, mint galambok a vízmedencéken; tejben fÚrödnek, teliben ülnek.

13Orcái, mint a balzsam virágágyak, illatvirágok várai; ajkai liliomok, folyó mirhát csepegnek.

14Kezei aranyhengerek, krizolittal berakva; hasa elefántcsont-tábla, zafírokkal borítva.

15Lába szárai márványoszlopok, tiszta aranytalpakra állítva; tekintete, mint a Libánon, derék, mint a cédrusok;

16ínye csupa édesség, és egészében kívánatos: ez az én kedvesem és ez a barátom, Jeruzsálem leányai.

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →