Exodus 5

Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →

1Ezután Mózes és Áron bementek, és azt mondták a fáraónak: „Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem a pusztában!”

2Ám az így felelt: „Ki az az Úr, hogy hallgassak szavára, és elengedjem Izraelt? Nem ismerem én az Urat, és nem engedem el Izraelt!”

3Erre ők azt mondták: „Találkoztunk a héberek Istenével. Most elmegyünk háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek. Különben pestis vagy kard fog sújtani ránk!”

4Erre azt mondta nekik Egyiptom királya: „Mózes és Áron, miért vonjátok el a népet munkájától? Menjetek csak dolgozni!”

5Aztán így folytatta a fáraó: „Máris túl sok a föld népe! Láthatjátok, hogy megnövekedett száma. Hát még ha megengeditek, hogy elnyugodjék a kényszermunkától?”

6Ezért még aznap megparancsolta a munkafelügyelőknek és a nép elöljáróinak:

7„Ne adjatok többé szalmát a népnek a tégla készítéséhez, mint azelőtt! Menjenek ők maguk, és gyűjtsenek maguknak szalmát!

8De azért vessétek ki rájuk ugyanazt a téglaszámot, amelyet ezelőtt készítettek, semmivel se szállítsátok alább! Ráérnek ugyanis, azért lármáznak, mondván: ‘Menjünk, és áldozzunk Istenünknek!’

9El kell nyomni őket a munkával, hogy azt végezzék, és ne hajoljanak hazug szavakra!”

10Kimentek tehát a munkafelügyelők és az elöljárók, és azt mondták a népnek: „Ezt üzeni a fáraó: Nem adok nektek szalmát.

11Menjetek, szedjetek ott, ahol találtok! A teljesítményeteket azonban semmivel sem szállítják lejjebb.”

12Elszéledt erre a nép Egyiptom egész földjén, hogy szalmát gyűjtsön.

13A munkafelügyelők pedig csak hajszolták őket: „Végezzétek el napi munkátokat, mint ahogy azelőtt szoktátok, amikor kaptátok a szalmát!”

14A fáraó tisztjei pedig megostoroztatták Izrael fiainak munkafelügyelőit ezekkel a szavakkal: „Miért nem készítettétek el sem tegnap, sem ma a téglaszámot, mint azelőtt?”

15Izrael fiainak elöljárói erre elmentek és a fáraóhoz kiáltottak: „Miért teszel így szolgáiddal?

16Szalmát nem adnak nekünk, mégis ugyanannyi téglát követelnek! Minket, szolgáidat, íme, ostoroznak, és népeddel igazságtalanul bánnak!”

17Ő azonban azt felelte: „Ráértek henyélni, azért mondjátok: ‘Menjünk, áldozzunk az Úrnak!’

18Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem kaptok, de a szokásos téglaszámot be kell szolgáltatnotok!”

19Látták ekkor Izrael fiainak elöljárói, hogy bajban vannak, mivel azt mondták nekik: „Semmivel sem szabad alábbszállítani a napi téglaszámot!”

20Amikor kijöttek a fáraótól, találkoztak Mózessel és Áronnal, akik éppen ott álltak velük szemben.

21Azt mondták nekik: „Tekintsen rátok az Úr, és ítéljen felettetek azért, hogy kiállhatatlanná tettétek illatunkat a fáraó és szolgái előtt! Kardot nyújtottatok neki, hogy megöljön minket!”

22Mózes erre visszament az Úrhoz, és megkérdezte: „Uram, miért sanyargattatod ezt a népet? Miért küldtél engem?

23Hiszen azóta, hogy bementem a fáraóhoz, és szóltam a nevedben, még jobban sanyargatja népedet, te pedig nem szabadítottad meg őket!”

← Chapter 4 Jump to: Chapter 6 →