bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
/
Genesis 38
Genesis 38
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
← Chapter 37
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 39 →
1
Ebben az időben Júda lement testvéreitől, és betért egy Híra nevű adullámi emberhez.
2
Ott meglátta egy Súa nevű kánaáni embernek a lányát, feleségül vette, és bement hozzá.
3
Az fogant, fiút szült, és elnevezte Hernek.
4
Aztán ismét gyermeket fogant az asszony, s a fiút, akit szült, elnevezte Onánnak.
5
Harmadikat is szült: azt Selának nevezte el. Keszibben volt, amikor azt szülte.
6
Júda egy Támár nevű feleséget adott elsőszülöttjének, Hernek.
7
Her azonban, Júda elsőszülöttje gonosz volt az Úr színe előtt, és az Úr megölte.
8
Júda ezért azt mondta Onánnak: „Menj be bátyád feleségéhez, és vedd el, hogy utódot támassz a bátyádnak!”
9
Ő azonban, mivel tudta, hogy nem az ő számára születik a gyermek, amikor bement bátyja feleségéhez, a földre ontotta a magot, hogy a bátyja nevére ne szülessék gyermek.
10
Ezért elveszítette őt az Úr, mivel utálatos dolgot cselekedett.
11
Júda ekkor azt mondta a menyének, Támárnak: „Légy özvegyen az apád házában, amíg Sela fiam fel nem nő!” Attól félt ugyanis, hogy ez is meghal, mint bátyjai. Az asszony elment, és atyja házában lakott.
12
Sok nap múltával aztán meghalt Súa lánya, Júda felesége. Amikor Júda a gyász leteltével megvigasztalódott, Hírával, adullámi barátjával felment Támnába azokhoz, akik a juhait nyírták.
13
Hírül vitték ekkor Támárnak, hogy az apósa Támnába megy a juhnyírásra.
14
Erre ő levetette özvegysége ruháit, fátyolt öltött, és külsejét elváltoztatva leült a Támnába vivő út elágazásánál, Énaim kapujánál. Sela ugyanis felnövekedett már, mégsem kapta meg férjül.
15
Amikor Júda meglátta, azt hitte róla, hogy parázna személy; eltakarta ugyanis az arcát.
16
Odament tehát hozzá, és azt mondta: „Engedd meg, hogy lefeküdjek veled!” Nem tudta ugyanis, hogy a menye. Az így felelt: „Mit adsz nekem, ha lefekhetsz velem?”
17
Ő azt mondta: „Küldök neked egy kecskegidát a nyájból.” Erre az így szólt: „Adj zálogot nekem, amíg megadod.”
18
Júda megkérdezte: „Mit kérsz magadnak zálogul?” Az így felelt: „A gyűrűdet, a karkötődet és a botodat, amelyet kezedben tartasz.” Ő odaadta neki. Miután bement hozzá, az asszony fogant.
19
Aztán felkelt, és elment, letette öltözékét, amelyet magára vett, majd újra felvette özvegysége ruháit.
20
Júda később elküldte a kecskegidát adullámi barátja által, hogy visszakapja a zálogot, amelyet az asszonynak adott. Mivel nem találta meg az asszonyt,
21
megkérdezte annak a helységnek az férfiait: „Hol az az asszony, aki Énaimban az út elágazásánál üldögélt?” Azok mindannyian azt felelték: „Ezen a helyen sohasem volt parázna személy!” Erre
22
visszatért Júdához, és azt mondta neki: „Nem találtam meg, és annak a helységnek az emberei is azt mondták nekem, hogy ott sohasem ült parázna személy.”
23
Júda erre azt mondta: „Tartsa csak meg magának a zálogot; hazugsággal igazán nem vádolhat minket. Én elküldtem a gidát, amelyet ígértem, de te nem találtad meg.”
24
Három hónap múlva aztán jelentették Júdának: „Paráználkodott Támár, a menyed, és már meglátszik rajta, hogy viselős.” Júda erre azt mondta: „Vigyétek ki, és égessétek el!”
25
Amikor azonban ki akarták vinni a büntetésre, ezt üzente az apósának: „Attól a férfitól fogantam, akié mindez: nézd meg, kinek a gyűrűje, karkötője és botja ez!”
26
Az megismerte, amit odaadott és így szólt: „Igazabb ő, mint én, mert nem adtam oda őt Selának, a fiamnak!” Többé azonban nem ismerte meg őt.
27
Amikor aztán a szülés elérkezett, ikrek voltak a méhében. A gyermekek szülése közben az egyik kidugta a kezét, mire a bába piros fonalat kötött rá, mondván:
28
„Ez jön ki elsőnek.”
29
De az visszahúzta a kezét, és a testvére született meg. Az asszony erre azt mondta: „Miért hasadt meg előtted a burok?” Ezért Fáresznek (azaz Szakadásnak) nevezte el őt.
30
Aztán megszületett a testvére is, az, akinek a kezén a piros fonal volt; s ő elnevezte Zárának (azaz Napkeltének).
← Chapter 37
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 39 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50