bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
/
Zechariah 11
Zechariah 11
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
← Chapter 10
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 12 →
1
Nyisd meg kapuidat, Libanon, hadd eméssze tűz cédrusaidat!
2
Jajgass Ciprus, mert elesett a cédrus, mert elvesztek a hatalmasok; jajgassatok Básán tölgyei, mert kivágták a várerdőt.
3
Pásztorok jajgatása hallatszik, mert elpusztult a büszkeségük; oroszlánok ordítása hallatszik, mert elpusztult a Jordán dicsősége!
4
Ezt mondja az Úr, az én Istenem: „Legeltesd csak a leölésre szánt juhokat!
5
Megvásárlóik szánakozás nélkül öldösik őket, eladóik csak azt mondják: ‘Áldott legyen az Úr, meggazdagodtam!’ És pásztoraik sem kímélik őket.
6
Én sem kegyelmezek többé a föld lakóinak — mondja az Úr. — Íme, kiszolgáltatok én minden embert társa kezébe, s királya kezébe; és ők feldúlják a földet, és én senkit sem mentek ki kezükből.”
7
Én tehát legeltettem a leölésre szánt juhokat, a juhkereskedők számára. Két botot vettem magamhoz; az egyiket elneveztem ‘Jóakarat’-nak, a másikat elneveztem ‘Kötelék’-nek; és legeltettem a nyájat,
8
és egy hónap alatt elűztem három pásztort. De keserűség fogta el lelkemet miattuk, és nekik is elegük volt belőlem.
9
Ekkor azt mondtam: „Nem legeltetlek titeket! Ami halálra való, haljon meg, ami kiirtani való, irtassék ki, a többiek pedig ám falják fel egymás húsát!”
10
Majd elővettem azt a botomat, amelynek Jóakarat volt a neve, és széttörtem, hogy megsemmisítsem szövetségemet, amelyet minden néppel kötöttem.
11
Meg is semmisült azon a napon; és így felismerhették a juhkereskedők, akik figyeltek engem, hogy ez az Úr szava.
12
Majd azt mondtam nekik: „Ha jónak látjátok, adjátok ki béremet; ha nem, hagyjátok!” Erre ők harminc ezüstöt mértek ki béremül.
13
Ám az Úr azt mondta nekem: „Vesd az olvasztóba, a dicső bért, amelyre engem becsültek!” Erre vettem a harminc ezüstöt és bedobtam az Úr házának kincstárába.
14
Aztán széttörtem a másik botomat, amelyiknek a neve Kötelék volt, hogy felbontsam a testvéri köteléket Júda és Izrael között.
15
Mondta aztán az Úr nekem: „Végy magadhoz olyan felszerelést, mint az oktalan pásztor.
16
Mert íme, én olyan pásztort támasztok a földön, aki nem néz az elveszettek után, az elszéledteket meg nem keresi, a megtörtet meg nem gyógyítja, a fáradtnak nem viseli gondját, hanem a kövérek húsát megeszi és körmeiket összetöri.
17
Jaj a semmirekellő pásztornak, aki elhagyja a nyájat! Kard érje a karját és a jobb szemét; karja szárazra aszalódjon, jobb szemét érje homály és sötétség!”
← Chapter 10
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 12 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14