bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
/
Matthew 15
Matthew 15
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
← Chapter 14
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 16 →
1
Ekkor fordultak hozzá a Jeruzsálemből jött farizeusok és Írástudók ezzel a kérdéssel:
2
Miért szegik meg tanítványaid az őshagyományok rendelkezéseit. Mert ők nem mossák meg a kezüket kenyérevés előtt.
3
Jézus viszont azt kérdezte tőlük: Hát ti miért szegitek meg az Isten parancsolatját hagyományotokért?
4
Hisz Isten azt mondta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: Aki szidalmazza atyját vagy anyját, halállal haljon meg.
5
Szerintetek pedig: Aki azt mondja atyjának, vagy anyjának: „áldozatnak szántam, ami tőlem járna néked, annak nem róható fel, ha atyját vagy anyját nem is tiszteli.\
6
S ezzel érvénytelenné tettétek az Isten parancsolatját hagyományotokért.
7
Képmutatók! Jól jövendölte meg Ézsaiás rólatok:
8
E nép ajkával tisztel engemet, De a szíve távol van éntőlem.
9
Pedig hiába imádnak, Ha emberi tudományt és parancsolatokat tanítanak.
10
S magához szólítván a népet, azt mondotta nékik: Hallgassatok ide s jegyezzétek meg jól!
11
Nem az fertőzi meg az embert, ami a szájába bemegy, hanem az fertőzi meg, ami kijön a szájából.
12
Ekkor odamentek hozzá a tanítványai s azt mondották néki: Tudod-e, hogy a farizeusok igéd hallatára megbotránkoztak?
13
Érre azt felelte: Az a növény, amit nem az én mennyei Atyám ültetett, kitépetik.
14
Hagyjátok őket! Vakvezető vakok ezek, pedig ha a vak vezeti a vakot, mind a kettő a verembe esik.
15
Ekkor Péter szólalt meg és azt mondta néki: Magyarázd meg nekünk ezt a példázatot.
16
Ő pedig így felelt: Hát még most sem értitek a dolgot?
17
Nem tudjátok, hogy ami a szájba megy, az a gyomorba jut és a bélen át megy ki?
18
Ami pedig a szájból jön, az a szívből ered s ez az, ami megfertőzi az embert.
19
A szívből ered ugyanis minden rossz gondolat, gyilkosság, házasságtörés, paráznaság, lopás, hamis tanúzás, káromlás.
20
Ez fertőzi meg az embert. A mosdatlan kézzel való evés ellenben nem fertőz meg senkit sem.
21
Eltávozván onnét, Jézus Tirus és Szidon vidékére vonult.
22
S ím egy annak határából jövő kanaáni asszony harsány hangon így kiáltott felé: Uram, Dávid fia! Könyörülj rajtam! Ördög gyötri a lányomat.
23
De ö szóra sem méltatta. Sőt tanítványai hozzáfordulva, kérték őt: Bocsásd el - úgymond - útjára! Ne kiabáljon utánunk!
24
És ő így válaszolt: Én csak Izrael házának elveszett juhaihoz küldettem.
25
Az asszony azonban odajött és e szókkal borult elébe: Uram! Segíts rajtam!
26
Ő azonban azt mondotta néki: Nem volna szép, ha a gyermekek kenyerét elvennők, és kutyakölykök elé vetnők.
27
De az asszony így válaszolt: Úgy van, Uram! És a kutyakölykök mégis esznek a gazdájuk asztaláról lehulló morzsákból.
28
Erre Jézus azt mondotta néki: Asszony! Nagy a te hited! Legyen akaratod szerint. S leánya meggyógyuld attól az órától fogva.
29
Onnét is távozván, Jézus a galileai tó partjához érkezett s felmenvén a hegyre, ott letelepedett.
30
Tömérdek nép gyűlt köréje. A magukkal hozott sántákat, bénákat ' és sok más beteg embert pedig lerakták lábához s ö meggyógyította azokat,
31
úgy hogy a nép álmélkodott, látván, hogy a némák beszélnek, a sánták járnak, a vakok látnak. S dicsőítették Izrael Istenét.
32
Jézus pedig előszólítván tanítványait, azt mondta: Szívből szánom ezt a népet. Harmadnapja már, hogy velem vannak és nincs nékik mit enniök, éhen pedig nem akarom elbocsátani őket, hogy ki ne dőljenek útközben.
33
A tanítványok azonban azt mondották néki: Hol szerzünk e pusztaságban ennyi népnek elegendő kenyeret?
34
Jézus megkérdezte tőlük: Hány kenyeretek van? Azt felelték: Hetes egy kevés halacskánk.
35
Erre megparancsolta a népnek, hogy telepedjenek a földre
36
s elővette a hét kenyeret és a halakat s hálát adván, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek.
37
És ettek és jóllaktak mindnyájan, sőt hét teli kosárnyi fölös maradékot szedtek össze.
38
Az étkezők pedig, az asszonyokon és a gyermekeken kívül, négyezerén voltak.
39
Majd útra bocsátván a népet, hajóra szállt s átment Magdalának vidékére.
← Chapter 14
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 16 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28