bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
/
2 Corinthians 3
2 Corinthians 3
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 4 →
1
Kezdjük-e ismét ajánlgatni magunkat? Csak nincs talán nekünk is, mint némelyeknek, szükségünk ajánlólevelekre hozzátok, vagy tőletek?
2
A mi levelünk ti vagytok szívünkbe írva, amelyet ismer és olvas minden ember.
3
Nyilvánvalóan Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok ti is, nem tintával, hanem az élő Isten lelkével írva - nem kőtáblára. hanem a szívek hústábláira.
4
Ilyen bizodalmunk pedig Krisztus által van Isten iránt.
5
Nem mintha magunktól képesek volnánk valamit kigondolni. Ellenkezőleg, a mi alkalmas voltunk az Istentől van,
6
aki képesekké tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Leieké, mert a betű megöl, a Lélek pedig megelevenít.
7
És ha a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata annyira dicsőséges volt, hogy Izrael fiai nem is tudtak Mózes arcára nézni az ő ábrázatának egyébként elmúló fényessége miatt,
8
hogyne volna még dicsőségesebb a Lélek szolgálata?
9
Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább feljebbvaló a megigazulás szolgálatának dicsősége?
10
Sőt valóban, már nincsen is dicsősége az egykor dicsőségesnek az új túláradó dicsősége miatt.
11
Mert ha már a múlandó is dicsőséges, sokkal inkább dicsőséges a maradandó.
12
Mivel tehát ilyen reményünk van, nagy nyíltsággal szólunk,
13
és nem úgy, mint Mózes, aki leplet borított arcára, hogy Izrael fiai ne lássák a múlandó dicsőség végét.
14
De meg is tompult az ő gondolkodásuk, mert ugyanaz a lepel mindmáig ott van az ószövetség olvasásánál felfedetlenül, mivel csak a Krisztusban tűnik el;
15
sőt mindmáig valahányszor olvassák Mózest, lepel borul a szívükre.
16
Mikor pedig Izrael megtér az Úrhoz, lehull a lepel.
17
Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.
18
Mi pedig mindnyájan fedetlen arccal tükrözzük az Úr dicsőségét és ugyanarra a képre átváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy, mint ahogyan az Úr Lelke formál.
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 4 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13