bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
/
2 Corinthians 7
2 Corinthians 7
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
← Chapter 6
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 8 →
1
Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki szennytől és Isten félelmében vigyük véghez a mi megszentelődésünket.
2
Adjatok helyet nekünk a szívetekben! Senkinek nem ártottunk, senkit meg nem rontottunk, senkit meg nem csaltunk.
3
Nem ítéletképpen mondom, hiszen előbb mondtam, hogy szívünkben vagytok és életre halálra egyek vagyunk.
4
Nagy a bizalmam hozzátok, nagy a dicsekedésem felőletek; telve vagyok vigasztalódással és minden nyomorúságunk mellett is áradozom az örömtől.
5
Mikor Macedóniába érkeztünk, semmi nyugalma sem volt testünknek, sőt mindenütt csak szorongattál ás; kívül harc, belül félelem.
6
De az Isten, a megalázottak vigasztalója, Titus megjöttével megvigasztalt minket,
7
de nemcsak megjöttével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel ő vigasztalódott meg nálatok, hogy hírül hozhatta nekünk a ti vágyódásotokat, kesergéseteket, hozzám való ragaszkodásotokat, ami engem még jobban megörvendeztetett.
8
Azért ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom, noha sajnáltam; mert látom, hogy az a levél, ha ideig-óráig megszomorított is titeket,
9
most már örülök a megszomorodásotoknak azért, mert megtérésre szomorodtatok meg. Isten akarata szerint szomorodtatok meg, hogy miattunk semmiben kárt ne valljatok.
10
Mert az Isten szerint való szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez.
11
Mert íme éppen ez a ti Isten szerint való megszomorodásotok milyen nagy felbuzdulást keltett bennetek, védekezést, méltatlankodást, félelmet, vágyakozást, buzgóságot, sőt megtorlást. Mindenképpen bebizonyítottátok, hogy tiszták vagytok ebben a dologban.
12
Ha tehát írtam nektek, nem a sértő, nem is a sértett fél miatt írtam, hanem hogy nyilvánvalóvá legyen nálatok irántunk való felbuzdulásotok Isten előtt.
13
Ezért megvigasztalódtunk; de vigasztalódásunkban még jobban örültünk Titus örömén, hogy az ő lelkét ti mindnyájan mennyire felüdítettétek.
14
Lám, ha dicsekedtem valamivel felőletek, nem maradtam szégyenben; de amint minden, amit nektek mondtam, igaz volt, úgy a felőletek Titus előtt való dicsekedésünk is igaznak bizonyult.
15
És ő most még jobb szívvel van irántatok, visszaemlékezve mindnyájatok engedelmességére: milyen félelemmel és remegéssel fogadtátok őt.
16
Örülök, hogy minden tekintetben bízhatom bennetek.
← Chapter 6
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 8 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13