bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
/
Matthew 27
Matthew 27
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
← Chapter 26
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 28 →
1
Másnap virradatkor határozatot hoztak az Összes papi fejedelmek és a nép vénei Jézus ellen és kimondották, hogy halálra adják őt.
2
Megkötözték, elhurcolták és átadták Poncius Pilátusnak, a helytartónak.
3
Amikor Júdás, az áruló látta, hogy őt halálra ítélek, megbánta tettét. A harminc ezüst pénzt visszavitte a papi fejedelmeknek és véneknek és ezt mondta:
4
Vétkeztem, mivel ártatlan vért árultam el. Ok azonban azt mondták: Mi közünk hozzá? Te lásd.
5
Ő pedig eldobta az ezüst pénzeket a templomban, elrohant és felakasztotta magát.
6
A papi fejedelmek felszedték az ezüst pénzt és azt mondták: Nem szabad ezt a templom kincséhez tenni, mert vérdíj.
7
És tanácsot tartva, megvásárolták azon a fazekas mezejét az idegenek számára temetőül.
8
Ezért hívják azt a földet Vérmezőnek, mind e mai napig.
9
így teljesedett be Zakariás próféta mondása, aki így szólt: És vették a harminc ezüst pénzt, a felbecsültnek árát, akit Izrael fiai becsültek ennyire,
10
és odaadták a fazekas mezejéért, amint meghagyta nekem az Úr.
11
Jézus pedig ott állt a helytartó előtt. És a helytartó megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya? Jézus így felelt: Te mondod.
12
De mikor a papi fejedelmek és vének vádolták, semmit sem felelt.
13
Akkor így szólt neki Pilátus: Nem hallod, mi mindennel vádolnak?
14
Neki sem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó igen csodálkozott.
15
Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani egy foglyot a nép kedvéért és kérésére.
16
Volt akkor nekik egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak.
17
Ezért mikor összegyűltek, így szólt Pilátus: Melyiket bocsássam nektek szabadon, Barabbást-e, vagy Jézust, akit Krisztusnak neveznek?
18
Tudta, ugyanis, hogy csak irigységből adták őt kezére.
19
Még a bírói székben ült, amikor a felesége üzenetet küldött hozzá: Ne avatkozzál annak az igaz embernek dolgába, mert ma éjjel sokat szenvedtem miatta álmomban.
20
Ám a papi fejedelmek és a vének felbujtották a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
21
Amikor aztán a helytartó feltette nekik a kérdést: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam nektek? Azok így szavaztak: Barabbást.
22
Pilátus tovább kérdezte: Mit tegyek hát Jézussal, akit Krisztusnak neveznek? És mindnyájan azt felelték: Feszítsd meg!
23
A helytartó pedig megkérdezte: De hát mi rosszat cselekedett? Ők annál hangosabban ordították: Feszítsd meg!
24
Mikor Pilátus látta, hogy semmire sem megy, sőt még nagyobb zavargás támad, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság előtt és így szólt: Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek vérétől. Ti feleltek érte!
25
És az egész nép azt felelte: Rajtunk az ő vére és a mi gyermekeinken!
26
Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta és kiszolgáltatta, hogy megfeszítsék.
27
Akkor a helytartó katonái elvitték Jézust a várba és összegyűjtötték köréje az egész csapatot.
28
Levetkőztették és bíbor palástot adtak rá.
29
Majd tövisből koronát (koszorút) fontak és a fejébe nyomták, jobb kezébe nádszálat adtak. És térdet hajtva csúfolták Őt, ezt mondogatva: Üdvözlégy zsidók királya!
30
Majd leköpdösték, fogták a nádszáljogart és a fejéhez verték.
31
És miután csúfot űztek belőle, levették róla a palástot s a maga ruhájába öltöztették. Majd elvitték, hogy megfeszítsék.
32
Kifelé menet pedig találkoztak egy Simon nevű cirénei emberrel; ezt kényszerítették, hogy vigye az ő keresztjét.
33
És mikor odaértek, arra a helyre, amelyet Golgotának, vagyis Koponya-helynek neveznek,
34
epével kevert bort adtak neki inni. (Zsolt 69,23) Megízlelte, de nem itta meg.
35
Miután pedig megfeszítették őt, sorsvetéssel megosztoztak ruháin, hogy beteljesedjék a próféta mondása: Ruháimon megosztoztak maguk között és köntösömre sorsot vetettek.]
36
Azután leültek és őrizték őt.
37
Feje felé függesztették elítéltetésének okát, ezt írván oda: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.
38
Ugyanakkor két gonosztevőt is megfeszítettek vele együtt, egyiket jobb, másikat bal keze felől.
39
Az arra menők pedig káromolták őt és fejüket rázogatva
40
Azt mondták: Te, aki lerontod a templomot és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magad! Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! [Zsolt8;109,25]
41
Hasonlóképpen a papi fejedelmek is gúnyolódva mondták az írástudókkal és vénekkel együtt:
42
Másokat megszabadított; magát nem tudja megszabadítani. Ha Izrael Királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk benne!
43
Bízott az Istenben: Mentse meg most, ha akarja, hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.
44
Hasonlóképpen gyalázták őt a gonosztevők is, akiket vele együtt feszítettek meg.
45
Hat órától kezdve pedig sötétség lett az egész földön kilenc óráig.
46
Kilenc óra tájban Jézus hangosan így kiáltott fel: Éji, Éli, Lama Sabaktáni! azaz: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Zsolt2)
47
Némelyek pedig az ott állók közül, akik ezt hallották, ezt mondták: Illést hívja.
48
Ekkor egyikük nyomban odafutott, ecettel tele szivacsot vett, nádszálra tűzte és inni adott neki.
49
A többiek pedig ezt mondták: Hagyd el, lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa?
50
Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott és kibocsátotta lelkét.
51
És íme a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. A föld is megrendült és a sziklák megrepedeztek.
52
A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek a teste feltámadt.
53
Ezek, az ő feltámadása után a sírokból kijöttek, bementek a szent városba és sokaknak megjelentek.
54
A százados pedig és akik vele őrizték Jézust és látták a földrengést és a történteket, igen megrémültek és így szóltak: Bizony Isten Fia volt ez!
55
Sok asszony is volt ott, akik távolról szemlélték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust és szolgáltak neki.
56
Köztük volt a magdalai Mária, továbbá Mária, Jakab és József anyja és a Zebedeus fiainak anyja.
57
Amikor beesteledett, eljött egy gazdag ember Arimátiából, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak.
58
Bement Pilátushoz és elkérte tőle Jézus testét. Pilátus megparancsolta, hogy adják ki,
59
És József magához vette a testet, tiszta patyolatba göngyölte,
60
és elhelyezte a maga új sírboltjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített és eltávozott.
61
A magdalai Mária és a másik Mária ott ültek a sírral szemben.
62
Másnap pedig a péntekre következő napon, összegyűltek a papi fejedelmek és a farizeusok Pilátushoz,
63
és azt mondták: Uram, emlékszünk arra, hogy ez a csaló még életében azt mondta: Harmadnapra feltámadok!
64
Parancsold meg azért, őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy a tanítványai valamiképpen odamenve, ellopják őt és azt ne mondják a népnek: Feltámadott a halálból. Ez az újabb csalás még rosszabb lesz az elsőnél.
65
Pilátus azt mondta nekik: Van őrségetek, menjetek, őriztessétek, ahogy jónak látjátok.
66
És ők elmentek, őrizetbe vették a sírt, a követ lepecsételték és őrséget állítottak.
← Chapter 26
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 28 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28