Matthew 16

Hungarian Bible (BUZ) 1967 - Dr. Budai Gergely Ujszovetseg forditasa

← Chapter 15 Jump to: Chapter 17 →

1A FARIZEUSOK ÉS SZADDUCEUSOK JELT KÍVÁNNAK JÉZUSTÓL (Mk 8:11—13; Lk 12:54-56) Akkor farizeusok meg szadduceusok mentek Jézushoz, és kísértvén Őt, kérték, hogy mutasson nékik mennyei jelt.

2Ő felelvén azt mondta nékik: Este azt mondjátok, hogy szép idő lesz, mert az ég vörös;

3reggel pedig: Ma zivatar lesz, mert az ég vörös és borult. Az ég jelenségeit meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?

4Gonosz és parázna ez a nemzedék; mennyei jelt kíván, de nem adatik néki mennyei jel, hanem csak a Jónás próféta jele. És otthagyván őket, elment.

5JÉZUS ÓV A FARIZEUSOK ÉS A SZADDUCEUSOK KOVÁSZÁTÓL (Mk 8:14-21) Amikor a tanítványok a túlsó partra mentek, elfelejtettek kenyeret vinni.

6Jézus így szólt nékik: Vigyázzatok, és óvakodjatok a farizeusok és szadduceusok kovászától.

7Ők azonban csak tanakodtak maguk közt: Nem hoztunk kenyeret.

8Jézus tudta, hogy mit forgatnak elméjükben, és így szólt nékik: Miért tanakodtok magatok közt, hogy nincs kenyeretek, ti kicsinyhitűek?

9Még mindig nem értitek, és nem emlékeztek az ötezer embernek kiosztott Őt kenyérre, és hogy hány kosarat szedtetek tele a maradékkal?

10Sem a négyezernek kiosztott hét kenyérre, és hogy hány kosarat szedtetek tele a maradékkal?

11Hogy-hogy nem értitek meg, hogy nem a kenyérről beszéltem néktek? Azt mondtam: Óvakodjatok a farizeusok és szadduceusok kovászától.

12Akkor értették meg, hogy nem azt mondta, hogy a kenyérbe való kovásztól óvakodjanak, hanem hogy a farizeusok és szadduceusok tanításától.

13PÉTER VALLÁST TESZ JÉZUSRÓL (Mk 8:27-30; Lk 9:18-21) Jézus amikor Cézárea Filippi környékére ment, megkérdezte tanítványait: Kinek mondják az emberek az Ember Fiát?

14Azok azt mondták: Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások Jeremiásnak vagy egynek a próféták közül.

15Ő azt kérdezte tőlük: De ti mit mondotok, hogy én ki vagyok?

16Simon Péter így felelt: Te a Krisztus vagy, az élő Isten Fia.

17Jézus azt mondta néki: Boldog vagy Simon, Jóna fia, mert ezt nem halandó ember jelentette ki néked, hanem az én mennyei Atyám.

18Én pedig azt mondom néked: Te Péter (kőszikla) vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel az én eklézsiámat, és azon a halál erői sem győzedelmeskednek.

19És néked adom a mennyek országának kulcsait, és amit megkötsz a földön, kötve lesz a mennyben, és amit feloldozol a földön, oldozva lesz a mennyben.

20Akkor tanítványainak szigorúan megparancsolta, hogy senkinek se mondják el, hogy Ő a Krisztus.

21JÉZUS ELSŐ ÍZBEN JELENTI MEG HALÁLÁT ÉS FELTÁMADÁSÁT (Mk 8:31-9:1; Lk 9:22-27) Jézus attól fogva kezdte tanítványainak megjelenteni, hogy Őnéki Jeruzsálembe el kell mennie, és sokat kell szenvednie a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól és megöletnie, és harmadnapon feltámadnia.

22Akkor Péter magához vonván Őt, dorgálni kezdte: Uram, Isten irgalmazzon néked, ne történjék meg az veled.

23Ő azonban elfordulván így szólt néki: Távozzál éntőlem sátán; botránkoztatsz engem, mert nem úgy gondolkodói, mint az Isten, hanem úgy, mint az emberek.

24Jézus azután így szólt a tanítványainak: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl az ő keresztjét, és úgy kövessen engem.

25Mert aki (azzal, hogy nem met engemet követni) meg akarja tartani az ő (földi) életét, elveszti (mennyei) életét; aki pedig (a kereszthordozó úton) elveszti az ő (földi) életét énérettem, megtartja (mennyei) életét. (Mk 8:35; Lk 9:24)

26Mert mit használ az embernek, ha mind e világot (e világnak minden gazdagságát) megnyeri, de jövendő élete kárt szenved? Ugyan mit ád majd az ember (a végső ítélet napján) váltságul az ő (elvesztett) életéért?

27Mert az Ember Fia eljön majd az Ő Atyjának dicsőségében az Ő angyalaival, és akkor megfizet mindenkinek a saját maga cselekedetei szerint.

28Bizony mondom néktek: Az itt állók közül vannak némelyek, akik nem ízlelik meg a halált, csak ha meglátják az Ember Fiát eljönni az Ő királyi hatalmával.

← Chapter 15 Jump to: Chapter 17 →