bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása
/
John 13
John 13
Hungarian (CSUZ) 1924 - Czeglédy Sándor Újszövetség fordítása
← Chapter 12
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 14 →
1
A húsvét ünnepe előtt pedig Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, hogy átmenjen e világból az Atyához; ezért ő, aki szerette övéit e világban, mindvégig szerette őket.
2
És vacsora közben, mikor az ördög már belesugallta Iskáriótes Júdásnak, Simon fiának szívébe, hogy árulja el őt,
3
tudva, hogy az Atya mindent az ő kezébe adott, és hogy ő az Istentől jött és az Istenhez megy,
4
felkelt a vacsorától, levetette a felső ruháját és kendővel körülkötötte magát.
5
Azután vizet töltött a mosdótálba és elkezdte mosni a tanítványok lábát és megtörölni a kendővel, amellyel magát körülkötötte.
6
Mikor azért Simon Péterhez ért, az így szólt neki: Uram, te mosod meg az én lábamat?
7
Jézus azt felelte neki: Amit én cselekszem, azt te most nem érted, de később majd megérted.
8
Szólt neki Péter: Az én lábamat ugyan nem mosod meg soha! Jézus így felelt neki; Ha meg nem moslak téged, semmi közöd sincs hozzám.
9
Szólt neki Simon Péter: Uram, ne-csak a lábamat, hanem a kezemet és fejemet is!
10
Jézus azt mondta neki: Aki megfürdött, annak nincs szüksége másra, csak hogy a lábát mossa meg, különben egészen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mindnyájan.
11
Tudta ugyanis, hogy ki árulja el őt; azért mondta: Nem vagy tok mindnyájan tiszták.
12
Mikor azért lábukat megmosta és felső ruháját felvette, újra letelepedett és így szólt hozzájuk: Értitek, hogy mit cselekedtem veletek?
13
Ti engem így hívtok: Mester! és: Uram! és jól mondjátok, mert az vagyok.
14
Azért, ha én, az Úr és a Mester megmostam a ti lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.
15
Mert. példát adtam nektek, hogy amint én cselekedtem veletek, ti is úgy cselekedjetek.
16
Bizony, bizony mondom nektek: a szolga nem nagyobb az ő uránál, sem a követ nem nagyobb az ő küldőjénél.
17
Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket.
18
Nem mindnyájatokról szólok; én tudom, kiket választottam ki; de kell, hogy beteljesedjék az írás: Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel a sarkát ellenem.
19
Már most megmondom nektek, mielőtt meglenne, hogy mikor meglesz, higgyétek majd, hogy én vagyok.
20
Bizony, bizony mondom nektek: aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be; aki pedig engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.
21
Mikor ezeket mondta Jézus, igen megrendült lelkében és bizonyságot tett és ezt mondta: Bizony, bizony mondom nektek, hogy közületek egy elárul engem.
22
A tanítványok ekkor egymásra néztek és tanácstalanok voltak, hogy kiről mondta.
23
Egyik tanítványa pedig, akit Jézus szeretett, Jézus kebelén pihent.
24
Ennek intett azért Simon Péter és így szólt hozzá: Mondd, ki az, akiről beszél?
25
Az pedig Jézus kebelére hajolva, ezt mondta neki: Uram, ki az?
26
Felelt Jézus: Az, akinek én a falatot bemártom és odaadom. És bemártva a falatot, vette és Iskáriótes Júdásnak, Simon fiának adta.
27
És a falat után akkor bement abba a Sátán. Jézus azért ezt mondta neki: Amit akarsz cselekedni, hamar cselekedd.
28
De az ott ülők közül senki sem értette, hogy ezt miért mondta neki.
29
Némelyek ugyanis azt gondolták, hogy mivel az erszény Júdásnál volt, azt mondta neki Jézus: Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre, — vagy hogy a szegényeknek adjon valamit.
30
Az pedig, mihelyt a falatot elvette, tüstént kiment És éjtszaka volt.
31
Mikor azért kiment, így szólt Jézus: Most dicsőíttetett meg az Ember Fia; Isten is megdicsőíttetett őbenne.
32
Ha pedig az Isten megdicsőíttetett őbenne, az Isten is megdicsőíti majd őt magában, sőt mindjárt megdicsőíti őt.
33
Gyermekeim, egy kevés ideig még veletek vagyok. Kerestek majd engem, de, amint a zsidóknak mondtam, most nektek is mondom: Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek. —
34
Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.
35
Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek.
36
Szólt neki Simon Péter: Uram, hová mégy? Felelt neki Jézus: Ahová én megyek, oda te most nem követhetsz engem; később azonban követni fogsz.
37
Péter azt mondta neki: Uram, miért nem követhetlek most? Az életemet adom érted!
38
Felelt neki Jézus: Az életedet adod értem? Bizony, bizony mondom neked, nem szól addig a kakas, amíg háromszor meg nem tagadsz engem.
← Chapter 12
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 14 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21