bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
/
Genesis 19
Genesis 19
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
← Chapter 18
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 20 →
1
A két angyal aznap estére ért Sodomába. Lót is a város kapujában ült. Amint meglátta őket, eléjük sietett. Földig hajolt előttük,
2
és ezt mondta: „Uraim, kérlek, tiszteljétek meg szolgátok házát! Mossátok meg lábatokat, és legyetek a vendégeim ma éjjel! Holnap kora reggel azután folytathatjátok utatokat.” De ők azt válaszolták: „Köszönjük, de inkább itt a téren maradunk éjszakára.”
3
Lót azonban addig unszolta őket, amíg beleegyeztek, hogy nála szálljanak meg, és betértek hozzá. Lót megvendégelte a két angyalt, készített nekik kovásztalan lepényeket, és megvacsoráztak.
4
Még mielőtt a vendégek nyugovóra tértek volna, Sodomából a férfiak, kicsinytől nagyig mind odagyűltek Lót háza köré, és
5
bekiabáltak: „Hol vannak azok a férfiak, akik hozzád jöttek vendégségbe? Hozd csak ki őket, hadd szórakozzunk velük!”
6
Lót kiment hozzájuk, bezárta maga mögött a kaput,
7
és kérlelte őket: „Kérlek, testvéreim, ne kövessetek el ilyen gonoszságot!
8
Inkább kihozom nektek a két leányomat, akik még szüzek, velük tehettek, amit akartok! Csak a vendégeimhez ne nyúljatok, mert ők a vendégjog oltalma alatt állnak.”
9
De azok rákiáltottak: „Félre az útból! Mit képzel ez a jöttment? Majd ő szabja nekünk a törvényt! A végén te még rosszabbul jársz, mint a vendégeid!” Majd rárohantak Lótra, és be akarták törni az ajtót.
10
Ekkor a két angyal kinyújtotta a kezét, behúzták Lótot a házba, majd bezárták az ajtót.
11
A kinti tömeget — fiatalt és öreget egyaránt — vaksággal verték meg, úgy, hogy azok képtelenek voltak megtalálni az ajtót.
12
[12-13] Lótnak akkor a két angyal ezt mondta: „Lót, sürgősen el kell hagynod a várost! Vidd magaddal családod tagjait: gyerekeidet, vejeidet, rokonaidat is, mert az Örökkévaló azért küldött bennünket, hogy elpusztítsuk az egész várost. Az Örökkévaló meghallotta azoknak a segélykiáltását, akiket e város lakói bántalmaztak, mi pedig hamarosan el fogjuk pusztítani ezt a várost.”
14
Lót tehát azonnal fölkereste két vejét, akik a leányait vették feleségül, és sürgette őket, hogy hagyják el a várost, mert azt az Örökkévaló teljesen elpusztítja. De ők azt hitték, hogy Lót csak tréfál.
15
Már hajnalodott, és az angyalok egyre sürgették Lótot: „Induljatok már el! Fogd a feleségedet, meg a jelen lévő két leányodat, és menjetek már, hogy el ne vesszetek a várost sújtó csapás miatt!”
16
Lót még ekkor is tétovázott. Az Örökkévaló azonban irgalmas volt hozzá, ezért az angyalok kézen fogták Lótot, a feleségét, meg két leányát, és kivezették őket a városból.
17
Akkor az egyik angyal ezt mondta: „Sietve meneküljetek tovább, hogy életben maradjatok! Meg ne álljatok sehol a völgyben, és vissza se nézzetek! Fussatok a hegyek közé, hogy meg ne haljatok!”
18
De Lót ezt kérte: „Jaj, Uram, ne kelljen olyan messzire mennünk!
19
Ha már olyan irgalmas voltál hozzánk, és jóindulattal megkímélted az életünket, akkor ne kelljen a hegyek közé mennünk, mert útközben esetleg utolér a veszedelem, és meghalunk!
20
Látod, itt van a közelben ez a kicsiny város, hadd fussunk oda! Ott biztonságban leszünk, és életben maradunk.”
21
[21-22] Az angyal így válaszolt: „Rendben van, kérésed szerint lesz: nem pusztítom el azt a kicsiny várost — menekülj oda! De siess, mert amíg oda nem érsz, semmit sem tehetek!” Ezért hívják azt a várost Cóárnak.
23
Éppen akkor kelt föl a nap, amikor Lót Cóárba érkezett.
24
Ekkor az Örökkévaló tüzes kénesőt zúdított Sodomára és Gomorára — úgy zuhogott rájuk az égből, az Örökkévalótól, mint a záporeső.
25
Elpusztította és fölégette azokat a városokat és az egész völgyet, minden lakosukkal, és a környék növényzetével együtt.
26
Cóár felé menet azonban Lót felesége visszanézett Sodomára, és sóoszloppá változott.
27
Akkor reggel Ábrahám is korán kelt. Oda ment, ahol az Örökkévaló előtt állt.
28
Onnan Sodoma, Gomora és a völgy felé nézett. A távolból látta, hogy az egész vidék elpusztult, s már csak a füst száll fel onnan, mint a kemencéből.
29
De mikor az Örökkévaló elpusztította a völgyben lévő városokat, ahol Lót lakott, nem feledkezett meg Ábrahámról, Lótot kivezette a pusztulás elől.
30
Később Lót otthagyta Cóárt, mert félt ott maradni. Fölment a hegyekbe, keresett egy barlangot, és ott lakott a leányaival együtt.
31
Egyszer az elsőszülött leány azt mondta a húgának: „Nézd, apánk kezd megöregedni, és ezen a vidéken nincs senki, aki feleségül vehetne minket, ahogy az mindenütt szokás.
32
Gyere, itassuk le apánkat borral, és háljunk vele, hogy ne haljon ki a családunk!”
33
Úgy is lett: aznap este a két leány addig kínálta Lótot borral, amíg egészen megrészegedett. Akkor az idősebb leány az apjával hált. Lót azonban annyira nem volt magánál, hogy később semmire sem emlékezett.
34
Másnap reggel az idősebb ezt mondta a húgának: „Látod, tegnap én háltam apánkkal! Adjunk neki ma este is bort, és most hálj vele te. Így biztosan lesznek utódaink, és nem hal ki a családunk.”
35
Tehát aznap este a leányok ismét leitatták apjukat, majd a kisebbik leánya hált Lóttal, aki az egészből semmit sem fogott föl.
36
Így történt, hogy Lót mindkét leánya a saját apjától fogant gyermeket.
37
Az idősebb fiút szült, akit Moábnak nevezett el. Tőle származott a moábi nép.
38
A fiatalabbnak is fia született, akit anyja Ben-Amminak nevezett. Ettől a fiútól származnak az ammoniak.
← Chapter 18
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 20 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50