Genesis 22

Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version

← Chapter 21 Jump to: Chapter 23 →

1Ezek után Isten próbára tette Ábrahámot. Megszólította: „Ábrahám!” Ő pedig válaszolt: „Igen, Uram!”

2„Vedd magad mellé egyetlen fiadat, Izsákot, akit szeretsz, és menj el Mórijjá földjére! Ott majd mutatok neked egy hegyet, azon áldozd föl Izsákot égőáldozatként!” — mondta Isten.

3Másnap Ábrahám már korán reggel fölkészült az útra. Felnyergelte a szamarát, fát hasogatott az égőáldozathoz, és két szolgájával és Izsákkal együtt elindultak arra a helyre, amelyet Isten mondott.

4A harmadik napon Ábrahám távolról meglátta azt a hegyet, ahová igyekezett.

5Akkor ezt mondta szolgáinak: „Telepedjetek le itt, vigyázzatok a szamárra, és várjatok ránk. Mi pedig a fiammal elmegyünk oda, és imádkozunk, azután majd visszajövünk.”

6Ábrahám a tűzifát a fia, Izsák vállára tette, az égő parazsat és a kést maga vitte, és ketten indultak tovább.

7Útközben Izsák az apjához fordult: „Édesapám!” „Tessék, fiam!” — mondta Ábrahám. „Itt a fa és a parázs a tűzgyújtáshoz, de hol van az áldozati bárány?” — kérdezte Izsák.

8„Isten maga fog gondoskodni az áldozati bárányról” — felelte Ábrahám, és együtt folytatták az utat.

9Amikor arra a helyre értek, amelyet Isten mutatott neki, Ábrahám oltárt épített, majd elrendezte rajta a tűzifát. Azután megkötözte a fiát, Izsákot, és őt is az oltárra helyezte a tűzifa tetejére.

10Már éppen felemelte a kést, hogy Izsákot megölje,

11de az Örökkévaló angyala rákiáltott az égből: „Ábrahám, Ábrahám!” „Igen, Uram!” — felelt Ábrahám.

12„Ne öld meg a fiút! Ne bántsd! Miután próbára tettelek, látom, hogy valóban féled és tiszteled Istent, és egyszülött fiadat sem tagadtad meg tőlem” — kiáltotta az angyal.

13Amikor Ábrahám körülnézett, a háta mögött egy kost pillantott meg, amely szarvánál fogva megakadt a sűrű bozótban. Tehát odament, fogta a kost, és azt áldozta föl égőáldozatul a fia helyett.

14Ezért Ábrahám így nevezte azt a helyet: „Az Örökkévaló gondoskodik.” Azóta mondják ezt az emberek: „Az Örökkévaló gondoskodik rólunk az ő hegyén!”

15Azután az Örökkévaló angyala másodszor is kiáltott Ábrahámnak az égből:

16„Azt mondja az Örökkévaló: Mivel megtetted, hogy a fiad is átadtad nekem — igen, még az egyetlen fiadat is —, ezért magamra esküszöm,

17hogy gazdagon és bőségesen megáldalak, utódaidat megsokasítom és megszaporítom, mint égen a csillagokat, és mint tenger partján a homokot. A te utódod fogja birtokolni ellenségeinek kapuját,

18és a te utódod által fogom megáldani a föld összes nemzeteit. Igen, mindezekkel megáldalak, mert engedelmeskedtél szavamnak.”

19Ezután Ábrahám visszatért a várakozó szolgákhoz, majd együtt hazamentek Beérsebába, mert abban az időben ott táboroztak.

20Később valaki hírt hozott Ábrahámnak Náhórról, a testvéréről. Elmondta, hogy Náhórnak és feleségének, Milkának fiai születtek:

21Úc, az elsőszülött, azután Búz, a második, majd Kemúél, a harmadik, akinek fia Arám,

22[22-23] azután Keszed, Hazó, Pildás, Jidláf és Betúél. Ezek nyolcan mind Náhór és Milká fiai voltak. Rebeka Betúél leánya volt.

24Náhórnak még négy gyermeke született a másodfeleségétől, Reúmától: Tebah, Gaham, Tahas és Maaka.

← Chapter 21 Jump to: Chapter 23 →