bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Acts 28
Acts 28
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 27
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
1
És miután megmenekültünk, akkor tudtuk meg, hogy Melitának neveztetik a sziget.
2
A barbárok pedig nem közönséges emberséget cselekedtek velünk; mert tüzet gyújtván odafogadtak mindnyájunkat a beállott zápor miatt és a hideg miatt.
3
Amint azonban Pál egy csomó rőzsét csavart össze és a tűzbe tette, egy vipera a melegtől kimászva, kezére tapadt.
4
Amint pedig a barbárok látták kezéről lecsüngeni az állatot, azt mondták egymásnak: Nyilván gyilkos ez az ember, kit nem hagyott élni a Bosszúállás, noha a tengerből megmenekült.
5
De neki, miután a kígyót a tűzbe rázta, semmi baja sem lett.
6
Azok pedig azt várták, hogy majd megdagad, vagy hirtelen összerogyik holtan; de miután sokáig vártak és látták, hogy semmi baja nem lett neki, megváltoztatták véleményüket, és istennek mondták őt.
7
Annak a helynek a környékén pedig birtokai voltak a sziget első emberének, név szerint Publiusznak, aki minket befogadván, három napig szívesen látott vendégül.
8
Történt pedig, hogy Publiusz atyja hideglelésben és vérhasban betegen feküdt; és ahhoz Pál bement és imádkozott, és kezeit rátévén, meggyógyította őt.
9
Miután ez ilyformán megtörtént, a többiek is, akiknek a szigeten betegségük volt, őhozzá jöttek, és meggyógyultak.
10
Kik nagy tisztességet is tettek nekünk, és mikor elindultunk, elláttak, amikre szükségünk volt.
11
Három hónap múlva pedig elindultunk egy alexandriai hajón, mely a szigeten telelt, melynek címere Kásztor és Pollux volt.
12
És Szirakuzába jutván, ott maradtunk három napig.
13
Honnét körülmenve Régiumba jutottunk, és mivel egy nap múlva déli szél támadt, másnap Puteoliba érkeztünk.
14
Hol testvéreket találván, kértek, hogy maradjunk náluk hét napig; és így jutottunk Rómába.
15
Onnét meg a testvérek, akik hallottak rólunk, kijöttek előnkbe Appius Fórumáig és Tresz Tabernéig; akiket amint Pál meglátott, hálát adván az Istennek, bátorságot vett.
16
Mikor pedig megérkeztünk Rómába, a százados átadta a foglyokat a testőrparancsnoknak; de Pálnak megengedték, hogy magára lakjék az őt őrző katonával.
17
Történt pedig, hogy három nap múlva összehívatta Pál a zsidók közt levő főembereket; mikor pedig egybegyűltek, azt mondta nekik: Férfiak, testvérek, bár én semmit nem cselekedtem a nép ellen, vagy az ősi szokások ellen, foglyul adattam Jeruzsálemből a rómaiak kezébe.
18
Azok engem kihallgatván, el akartak bocsátani, mert semmi halálra való ok nincs bennem.
19
De mikor a zsidók ellentmondtak, azért kénytelen voltam a császárra apellálni; nem azért, mintha az én népem ellen volna valami vádam.
20
Ebből az okból hívattalak tehát titeket, hogy lássalak és szóljak hozzátok; mert Izráel reménységéért van rajtam ez a lánc.
21
Azok pedig azt mondták neki: Mi sem levelet nem vettünk felőled Júdeából, sem senki nem jött a testvérek közül, és nem jelentett vagy beszélt felőled valami rosszat.
22
De tőled szeretnők hallani, micsoda értelemben vagy. Mert e felekezetről tudva van előttünk, hogy mindenütt ellene mondanak.
23
Kitűzvén tehát neki egy napot, jöttek hozzá a szállására többen; kiknek bizonyságot tévén magyarázta az Isten országát, és igyekezett őket meggyőzni Jézus felől mind a Mózes törvényéből, mind a prófétákból, reggeltől estig.
24
És némelyeket meggyőztek azok, amiket mondott, mások pedig nem hittek.
25
Megegyezésre nem jutván tehát egymással, eloszlottak, miután Pál egy szót mondott: Jól beszélt a Szent Szellem Jesaja próféta által atyáinknak, mondván:
26
Menj ehhez a néphez és mondd: Hallván halljatok és ne értsetek, és látván lássatok és át ne lássatok.
27
Mert megkövéredett e népnek szíve, és füleikkel nehezen hallanak, és szemeiket lehunyták nehogy lássanak szemeikkel, és füleikkel halljanak, és szívükkel értsenek és megtérjenek, és meggyógyítsam őket.
28
Nektek most már legyen tudtotokra, hogy a pogányoknak küldetett az Isten üdvözítése, azok meg is hallgatják.
29
És mikor ezeket mondotta, elmentek a zsidók, maguk közt sokat vetekedvén.
30
Maradt pedig Pál két egész esztendeig a tulajdon bérelt szállásán, és fogadott mindenkit, aki hozzá ment,
31
prédikálván az Isten országát, és tanítván az Úr Jézus Krisztusról teljes szabadsággal akadálytalanul
← Chapter 27
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28