bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Ezekiel 21
Ezekiel 21
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 20
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 22 →
1
És lett hozzám az Úr szava, mondván:
2
Emberfia, fordítsd arcodat Jeruzsálem felé, és beszélj a szenthelyek felé; és prófétálj Izráel földje ellen.
3
És mondd Izráel földjének: Így mondta az Úr: Íme én ellened vagyok, és kihúzom kardomat hüvelyéből; és kiirtok belőled igazat és hitetlent.
4
Mivelhogy kiirtok belőled igazat és hitetlent, azért jön ki kardom hüvelyéből minden test ellen déltől északig.
5
És megtudja minden test, hogy én, az Úr kihúztam kardomat hüvelyéből; nem tér vissza többé.
6
Te azért, emberfia, nyögj, megroskadt derékkal és keserűséggel nyögj szemeik előtt.
7
És lesz, ha mondják neked: Miért nyögsz te?; ezt mondd: A hírért, mert megjött, és elolvad minden szív, és elernyed minden kéz, és elhamvad minden lélek, és minden térd vízül megy; íme megjött és megtörténik, mond az én uram, az Úr.
8
És lett hozzám az Úr szava, mondván:
9
Emberfia, prófétálj, és mondd: Így mondta az Úr, mondd: Kard, kard, megélesítve, és ki is fényesítve!
10
Hogy ölvést öldököljön, megélesítve; hogy villáma legyen neki, kifényesítve! Vagy örvendjünk fiam vesszejének, mely megvet minden fát;
11
és odaadta kifényesíteni, hogy kézbe foghassák? Azt élesítették karddá, [és azt fényesítették ki] hogy odaadja az öldöklőnek.
12
Kiálts és jajgass, emberfia, mert ez lesz népemen, ez Izráel minden fejedelmén: e kardnak adatottak lettek népemmel együtt; ezért verd combodat!
13
[Mert megpróbáltatott, de mi lesz, ha még megvető vessző sem lesz?; mond az én uram, az Úr.]
14
És te, emberfia, prófétálj, és csapd össze tenyereidet; és ismétlődik a kard harmadszor, sebesültek kardja ez, a nagy sebesült kardja, mely körülveszi őket.
15
Hogy szív elolvadjon, és sok legyen az elhulló, minden kapujukba odatettem a kard öldöklését; jaj, amely villámnak készült, öldöklésre van kifenve.
16
Egyesülj egybe, jobbra át; szedd össze magadat, balra át: ahova éled irányítva van.
17
És én is összecsapom tenyereimet, és megnyugtatom hevemet: én, az Úr, aki szólottam.
18
És lett hozzám az Úr szava, mondván:
19
És te, emberfia, jegyezz fel magadnak két utat, melyen a babilóniai király kardjának jönni kell, egy országból jöjjön ki mind a kettő; útmutatót is vágj, mindenik város útjának fejénél vágd.
20
Jegyezd fel az utat, melyen a kardnak jönni kell Ammon fiainak Rabbájához; és Júdához a megerősített Jeruzsálembe.
21
Mert a babiloni király a válaszúton megállt a két út fejénél, hogy jövendőt lásson; megrázta a nyilakat, megkérdezte a teráfimot, megnézte a májat.
22
Jobb kezébe esett a sors: „Jeruzsálem\, hogy faltörő kosokat állítson fel, hogy rivalgásra nyissa száját, hogy felemelje hangját riadóra; hogy faltörő kosokat állítson a kapuk ellen, töltést töltsön, őrtornyot építsen.
23
De ez szerintük hiábavaló jövendölés lesz, az ő szemeikben nekik esküvések esküvései vannak; pedig ő „bűnre emlékeztető\ az ő megfogatásukra.
24
Ezért így mondta az én uram, az Úr: Mivelhogy emlékezetbe hoztátok bűnösségeteket, amennyiben nyilvánvalókká lettek gonoszságaitok, úgyhogy minden cselekedeteitekben megláttattak vétkeitek; mivelhogy emlékezetbe hozattatok, e kézzel megfogattok.
25
És te, hitetlen sebesült, Izráel fejedelme, kinek napja elérkezett a végső bűn idejére,
26
így mondta az én uram, az Úr: Félre a süveget és le a koronát; ez nem így van, az alacsony fel, a magas le!
27
Rommá, rommá, rommá teszem ezt; ez sem lesz, míg eljön, akit megillet, és átadom ezt.
28
És te emberfia, prófétálj és mondd: Így mondta az én uram, az Úr Ammon fiairól és gyalázkodásukról, és mondd: Kard, kard, kihúzva, öldöklésre kifényesítve, hogy egyék villámával;
29
míg neked hiábavalóságot látnak, míg neked hazugságot prófétálnak: [hogy téged a hitetlen sebesültek nyakára tesznek, kiknek napja elérkezett a végső bűn idejére;]
30
visszatér hüvelyébe. Azon a helyen, ahol teremttettél, eredeted országában törvénykezem veled:
31
és kiöntöm rád haragomat felindulásomnak tüzével fuvallok reád. És oly férfiak kezébe adlak téged, kik gyújtogatók, romlás kovácsai:
32
a tűznek leszel eledelévé. Véred benne lesz a földben; nem fognak rólad megemlékezni. Mert én, az Úr szólottam.
← Chapter 20
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 22 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48