bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Isaiah 41
Isaiah 41
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 40
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 42 →
1
Hallgassatok rám némán, szigetek, és a nemzetek váltsanak erőt; lépjenek elő, aztán beszéljenek, kezdjünk egymással törvénykezni.
2
Ki támasztotta fel keletről az igazságot, szólította azt talpra; szolgáltatott ki neki nemzeteket, és vetett alá királyokat: hányja kardjára, mint a port, íjára, mint a szálló polyvát;
3
üldözze őket, menjen tovább sértetlen, ösvényre ne lépjen lábával?
4
Ki munkált és cselekedett meg valamit, amit a nemzedékeknek eleve hirdetett? Én voltam először, az Úr; és az utolsókkal ugyanén leszek.
5
Látták, a szigetek és féltek, a föld végei reszkettek; előjöttek, és odamentek
6
ki-ki felebarátjának segíteni. És testvérének azt mondja: Légy erős!;
7
és bátorítja a kovács az ötvöst; a pöröllyel simító az üllő-verőt, mondván a forrasztásra: Jól van! [És megerősíti azt szegekkel, meg ne inogjon.]
8
De te Izráel, én szolgám, Jákób, akit kiválasztottalak; Ábrahámnak, barátomnak magva:
9
akit a föld végeiről hoztalak, és legszéleiről hívtalak el; és azt mondtam neked: Szolgám vagy te, kit kiválasztottalak, és el nem vetlek téged:
10
ne félj, mert én teveled vagyok, ne riadj meg, mert én a te Istened vagyok; megerősítelek téged, és megsegítlek téged, és támogatlak téged igazságom jobbjával!
11
Íme szégyent vallanak és gyalázatot mind, akik rád haragusznak; semmivé lesznek és elvesznek, akik veled perben vannak.
12
Keresed őket és nem találod őket, akik veled civakodásban vannak; olyanok lesznek, mint a semmi, mint a nincsen, akik veled háborúságban vannak.
13
Mert én vagyok az Úr, a te Istened, aki fogom jobb kezedet; aki azt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek téged!
14
Ne félj, Jákób bogárkája, Izráel népe; én megsegítlek, ez az Úr mondása,
15
megváltódé, Izráel Szentjéé.Íme, éles cséplőszánná teszlek téged, újjá, mely élekkel van ellátva; hegyeket csépelsz, és zúzol össze, és halmokat teszel olyanokká, mint a polyva.
16
Megszórod őket, és szél veszi fel őket, és forgószél széleszti el őket; te pedig vigadni fogsz az Urban, Izráel Szentjében dicsekedel.
17
A nyomorultak és a szegények vizet keresnek, és nincs, nyelvük a szomjtól kiszáradt; én, az Úr, meghallgatom őket, Izráel Istene, nem hagyom el őket.
18
Kopár hegyeken folyamokat nyitok, szakadékok között forrásokat;
19
a sivatagot vízállássá teszem, a szomjú földet vízforrásossá.A sivatagba cédrust és akácot teszek, és mirtuszt és olajfát; a pusztaságba ciprust helyezek el, jávort és puszpángot együtt.
20
Hogy lássák és tudják meg egyetemben, vegyék szívükre és értsék meg; hogy az Úr keze cselekedte ezt, Izráel Szentje teremtette ezt.
21
Terjesszétek elő ügyeteket, azt mondja az Úr; adjátok elő erősségeiteket, azt mondja Jákób királya.
22
Adják elő és mondják meg nekünk, amik történnek; az előbbieket, mik azok, mondjátok meg, hogy szívünkre vegyük és megtudjuk végüket: vagy az eljövendőket hirdessétek nekünk;
23
mondjátok meg, mik fognak jönni ezután, akkor tudjuk, hogy istenek vagytok. Igen, tegyetek jót, vagy tegyetek rosszat, hogy szembenézzünk egymással, és lássuk:
24
íme ti semmik sem vagytok, tetteitek semmik sem; iszonyat, aki titeket választ!
25
Támasztottam északról, aki eljött, napkeletről, aki segítségül hívja nevemet; és eljön fejedelmeken, mint az agyagon, és mint ahogyan a fazakas a sárt tiporja.
26
Ki tett kijelentést eleve, hogy tudjuk, és előre, hogy mondhassuk: Igaza van? Bizony senki sem tett kijelentést, bizony senki sem hirdetett; bizony senki sem hallotta mondástokat!
27
[Először Cionnak, íme itt vannak ők, és Jeruzsálemnek adok örömhírnököt.]
28
Látom azért, hogy nincs senki, és ezek közt nincs tanácsadó; hogy kérdezhetném őket, és valamit felelnének.
29
Íme, valamennyien hiábavalóságok és semmiség a cselekedeteik; szél és Úresség öntött képeik.
← Chapter 40
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 42 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66