bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Isaiah 51
Isaiah 51
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 50
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 52 →
1
Hallgassatok rám igazságkövetők, kik az Urat keresitek; tekintsetek a szirtre, melyből vágattatok, és a kútÚregre, melyből ásattatok:
2
tekintsetek Ábrahámra, atyátokra, és Sárára, aki szült titeket; mert egy volt, mikor elhívtam őt, és megáldottam és megsokasítottam őt.
3
Mert megvigasztalja az Úr Ciont, megvigasztalja minden romjaiban; és olyanná teszi sivatagját, mint Éden, és pusztaságát, mint az Úrnak kertje: öröm és vigasság kéznél lesz ott, hálaadás és dicséret hangja.
4
Hallgassatok rám, népem és nemzetem, rám figyeljetek, mert tanítás származik tőlem és ítéletemet a népek világosságául viszem nyugovóra.
5
Közel van igazságom, kijön üdvöm, és karjaim népeket ítélnek; reám várakoznak a szigetek, és karomban reménykednek.
6
Emeljétek az égre szemeiteket, és tekintsetek a földre alant, mert az egek, mint a füst szétmennek, és a föld, mint a ruha megavul, és lakói, mint a szúnyog meghalnak; de az én üdvöm örökre megmarad, és igazságom meg nem ijed.
7
Hallgassatok rám igazság-ismerők, e te nép, melynek szívében van tanításom; ne féljetek halandók gyalázásától és szidalmaiktól meg ne ijedjetek:
8
mert mint a ruhát, megeszi őket a moly, és mint a gyapjút, megeszi őket a féreg; de az én igazságom örökre megmarad, és az én üdvöm nemzedékről nemzedékre.
9
Ébredj, ébredj, öltözz fel erőt, oh Urnak karja; ébredj, mint az első időkben, ős nemzedékekben! Nemde te voltál az, aki levágta Ráhábot, átszúrta a tengeri szörnyet?
10
Nemde te voltál az, aki kiszárította a tengert, a nagy hullámár vizét; ki utat tett a tenger mélységeibe, hogy menjenek át a megváltottak?
11
És az Úr megváltottai visszatérnek, és bevonulnak Cionba ujjongással, és fejükön örök örömmel. Örömöt és vigasságot érnek, bú és sóhaj menekülnek.
12
Én, én vagyok az, aki megvigasztal titeket; te ki vagy, hogy félsz az embertől, aki meghal, és az ember fiától, ki a fű sorsára jut:
13
és elfelejted az Urat, aki alkotott téged, aki kifeszítette az eget és fundálta a földet? És félsz folytonosan egész nap a szorongató dühétől, mikor készen van, hogy megrontson?
14
De hol a szorongató dühe? A legörbesztettnek hamar fel kell oldatnia; és nem hal bele a verembe, és nem hiányzik a kenyere.
15
Mert én vagyok az Úr, a te Istened, aki megrendítem a tengert és zúgnak habjai; kinek Seregeknek Ura a neve:
16
és igémet a te szádba tettem, és téged kezem árnyékával takartalak be; mikor eget plántáltam és földet fundáltam, és azt mondtam Cionnak: Népem vagy te!
17
Ébredj fel, ébredj fel, kelj fel Jeruzsálem, ki megittad az Úr kezéből haragja poharát: a tántorgás poharának kelyhét megittad, kiszívtad.
18
Nem volt, ki vezesse őt, minden fia közül, kiket szült; nem volt, ki kézen fogja minden fia közül, kiket felnevelt.
19
Mind a kettő megesett rajtad, ki sajnál téged; a pusztítás és a letörés és az éhség és a kard, ki vigasztal téged?
20
Fiaid elájultak, feküdtek minden utcasarkon, mint vadbika a tőrben; tele az Úrnak haragjával, Istened dorgálásával.
21
Ezért halld meg ezt, te szegény, és részeg, de nem bortól!
22
Így mondta a te urad, az Úr, és Istened, aki perel népéért: íme kiveszem kezedből a tántorgás poharát, haragom poharának kelyhét nem iszod már többé.
23
És teszem azt elnyomóid kezébe, akik azt mondták lelkednek: Hajolj meg, hogy átmehessünk; és olyanná tetted hátadat, mint a föld, és mint az utca az átmenőknek.
← Chapter 50
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 52 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66